Július 18-án döntött a fővárosi XV. kerület önkormányzat képviselőtestülete arról, hogy banki ajánlatokat kér be 2,5 milliárd forint értékű kötvénykibocsátáshoz. A svájci frank épp azokban a napokban érte el aktuális csúcsát (egy frank 238 Ft-ot ért, azóta az árfolyam már volt 260 Ft fölött is), és az euró is tartósan 270 forint fölötti forintárfolyamon horgonyzott le. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy a bankoktól - a forint mellett - euró alapú konstrukciókat is vár.

Novák Ágnes fideszes alpolgármester (nem mellesleg a hazai ökoépítészet egyik meghatározó alakja) a hvg.hu-nak elmondta: az ajánlatok feldolgozása most zajlik. Arról még nincs testületi döntés, hogy milyen célra használnák fel a hitelt - az biztos, hogy a pénzt nem működésre, hanem fejlesztésre fordítanák. (A fejlesztési célról és a kötvénykibocsátásról várhatóan szeptemberben döntenek, előzetesen a lehetséges célok között a Fő tér rekonstrukciójáról és egy új orvosi rendelőről lehetett hallani.) Az önkormányzati lapban az jelent meg, hogy a törlesztés miatt nem fognak új helyi adót kivetni, amit az alpolgármester megerősített azzal, hogy „lakossági megszorítás nem lehet a kibocsátás ára”. Novák szerint ugyanakkor még dolgoznak azon, hogy mi lehet a törlesztés fedezete.

Utolsó hullám

Noha a Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a korábban problémamentes adósnak számító önkormányzati szektorban is emelkedett a nemfizetés aránya (a 90 napon túli adósság a hitelállomány két százalékát érinti), az önkormányzatok 2011-ben sem álltak le teljesen a devizaalapú kötvénykibocsátással. Az sem bizonyult elrettentőnek, hogy közben a már meglévő hiteleik adósságszolgálata (törlesztése) is átlagosan másfélszeresére drágult. Zugló márciusban úgy fogadta el a 2011. évi költségvetését, hogy akár 5,5 milliárd forint értékben is bocsáthasson ki idén kötvényt. Szeged május végén 1,9 milliárd, Tata júniusban egymilliárd forint értékben döntött euró alapú kötvények kibocsátásáról. De olyan kisváros, mint Lőrinci is hasonlóan tervezett behozni a fejlesztéseire 220 milliót. (Ezeket az adatokat önkormányzati közzétételekben találtuk. Ha a lakóhelyén tud ilyen tervekről, "önkormányzatok" jeligére írja meg nekünk!)

A kibocsátók utolsó hulláma alapvetően a későn ébredőkből áll. Rákospalotának vagy Szegednek eddig alacsony volt a bevételeikhez mért hitelállománya (az eladósodott Zugló speciális eset), és régóta halasztott fejlesztéseiket szeretnék végre keresztülvinni. 2007-2008-ban, amikor a legtöbb kötvénykibocsátás történt, főként azért indult be a piac, mert híre ment, hogy a kormány az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit szűkíteni akarja. Sok önkormányzat ezért a felvett milliárdokat nem is használta fel azonnal, hanem „befektetési bankként” fialtatni kezdte, várva arra az időre, amikor végrehajtási szakaszba kerül egy projekt, vagy beesik valamelyik beruházási tervükhöz az állami támogatás.

Több önkormányzati szakértő szerint elképzelhető, hogy az önkormányzatok megpróbálnak tartalékolni, mielőtt az állam a pénzügyi szabadságukat szűkíteni kezdi. A kormányzat nemcsak az önkormányzatok feladatait és bevételeit szabja ugyanis újra, hanem információink szerint a hitelfelvételre vonatkozó mozgásteret is korlátozni  fogja. A hvg.hu birtokába került koncepció szerint működési hitelt egyáltalán nem vehetnek majd fel, és a fejlesztési célokhoz is az illetékes kormányzati szervek engedélye kell. Vagyis az állam nem zárja be teljesen a kaput, de odáll kapuőrnek. (Eddig nagyjából egyetlen puha korlát volt csak beépítve a jogszabályokba: az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok hitelállománya nem haladhatta meg a bevételek 70 százalékát – a fizetési problémák azonban már jóval korábban jelentkeznek, mint ahogyan ezt a számot az állomány megközelítette volna.)

Állam: segítség beleszólásért cserébe

Az euró alapú forrásbevonásnak az önkormányzatok részéről egyébként megvan a pénzügyi logikája is, hiszen a jelenlegi, magasnak mondható euróárfolyam mellett az adósság valószínűleg már nemigen drágul - persze a kockázat a nagy forint-euró alapkamatkülönbözeten is jelen van. Banki oldalról mindenesetre a fő rizikót nem az árfolyam, hanem inkább az jelenti, hogy még nem lehet egyértelműen látni az önkormányzati bevételek alakulását. Egyes banki forrásaink szerint ezért aligha van olyan bank, amely most jegyezne le kötvényt.

A helyzet tapasztalataink szerint azonban mégsem ennyire komoly. Meghatározott cél nélkül (csak azért például, mert egy bank az önkormányzat számlavezetője) már biztosan nem adnak hitelt, és a költést is jobban ellenőrizni fogják, de az érintett önkormányzatoknak eddig nem volt problémájuk a jegyzési ajánlatok begyűjtésénél.

Ennek valószínűleg az lehet a hátterében, hogy az eddigi jogszabályi keretek között az állam nem vállalt kezességet a helyhatóságok hiteleire, az új rendszerben viszont az állam - várhatóan a nagyobb beleszólásért cserébe - a hitelek garantálásába is beszáll (vagy egyenesen átvesz egyes hiteleket). Arról, hogy hány önkormányzat tartozik az „utolsó hullámba”, nincsenek pontos információk. Forrásaink szerint inkább csak elvétve akadnak ilyenek. Pedig azoknak, akiknek eddig alacsony volt a hitelállományuk, a kötvénykibocsátás továbbra is reális lehetőség a tervezett projektek finanszírozására.