A vezérigazgató a Woodrow Wilson Központ meghívására mondott beszédet Washingtonban. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban kijelentette: a növekedés kitart, de egyre lassabb ütemben zajlik. A fejlett gazdaságokat különösen sújtja a lassú bővülés és a magas munkanélküliség. Az euróövezeti adósságválság súlyosabb, mint korában volt – tette hozzá.

Eközben a fejlődő piacok a túlhevülés jeleit mutatják, azaz nőtt az inflációs nyomás, jelentősen nőtt a hitelállomány és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az alacsony jövedelmű piacok eközben elfogadható növekedést produkálnak, ám jelentős kitettségük van a világgazdasági klíma változásainak – mondta Lagarde.

A válság okairól szólva megemlítette, hogy három alapvető probléma nehezíti a kilábalást. Egyrészt, a továbbra is magas adósságszintek rontják a növekedési kilátásokat, valamint a kormányok, pénzügyi szervezetek és háztartások helyzetét. Ezek egymásra hatnak és bizalmi válságot táplálnak, ami a kereslet csökkenéséhez, a beruházások visszaszorításához és a munkahely-teremtés elmaradásához vezet – érvelt az IMF vezérigazgatója.

Másrészt, a globalizált világban az egyik állam gazdasági nehézségei hamarabb és erőteljesebben gyűrűznek át más országokba, különösen, ha rendszer fontosságú államokban alakulnak ki.

Harmadrészt pedig jelentős társadalmi feszültségek alakultak ki a felszín alatt: a fiatalabb korosztályokat különösen sújtó magas munkanélküliség, a költségvetési kiigazítási programok, amelyek csökkentik a szociális háló felfogó képességét, és a pénzpiacok tevékenysége miatti igazságtalanság-érzet mind hozzájárulnak a világban tapasztalt bizalmi válsághoz.

Lagarde beszédében négy központi fogalom köré csoportosította az általa javasolt megoldást: javítás, egyensúlyba állítás, reform és újjáépítés. Javítani kell a kormányzati, pénzintézeti és háztartási mérlegeken a kilábalást veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében. A reformokkal lehet megalapozni a jövőbeli növekedést. Az egyensúlyba állítás egyrészt azt jelenti, hogy a piaci kereslet nagyobb részét ismét a magánszektor adja az állammal szemben, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérlegekben tapasztalt, országok közötti szélsőséges eltérések mérséklődjenek. Az újjáépítés pedig az alacsonyabb jövedelmű országokra utal, ahol fontos lépés a gazdasági, gazdaságpolitikai tartalékok megerősítése – mondta az IMF vezetője.