Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár elképzelhetőnek tartja az ekho és az eva eltörlését is az új adórendszerben a Heti Válaszban megjelent interjú szerint.

Vámosi-Nagy Szabolcs, a Népszabadság által megkérdezett adószakértő szerint ez nem lenne logikus lépés, a kormány ugyanis éppen tavaly vonta az ekho hatálya alá a sportolókat is, ráadásul egy kiemelten magas, százmillió forintos bevételi határértékkel. Szerinte az ekho és az eva megszüntetése a tényleges jövedelem utáni adózást támogatná, az ekho hiányában viszont elképzelhető, hogy a sport területén, ahol a bevezetés egyik célja a visszaélések visszaszorítása volt, ismét ügyeskedni kezdenek.

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó Vadász Iván adószakértő szerint azonban valójában sem az evát, sem az ekhót nem szakmai alapon vezették be: „Az eva és az ekho bevezetése egyaránt politikai érdekeknek volt köszönhető. Az előbbi 2003 január­jában lépett életbe, része volt a szocialisták választási ígéretének. Az utóbbi 2006-tól hatályos, az országgyűlési választások idején vezették be, szintén MSZP-s kormány idején. Azaz nem szakmai alapon léptek érvénybe, és sértik az adósemlegesség mert emelkednének a terheik, bár egyelőre nem tiszta, hogy milyen adókörbe tartoznának.

Vadász szerint az eva és az ekho eltörlése azért is indokolt, mert az egyszerűsítené és kisimítaná az adórendszert. Hozzátette: az államnak azért sem kedvező az eva, mert ennél a körnél nagy a csábítás a visszaélésekre, amire jócskán akadnak példák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a Magyar Hírlapnak úgy vélekedett, hogy az eva megszüntetése nagyon kellemetlenül érintené a vállalkozásokat, és negatív következményekkel is járna. Szerinte ez az adózási forma még úgy is kedvező a vállalkozóknak, hogy a kezdeti tizenöt százalékról menet közben harminc százalékra nőtt az elvonás mértéke.

A vállalkozók azért is kedvelik az evát, mert nem rak rájuk jelentős adminisztrációs kötelezettséget. Ha ezt megszüntetnék, akkor nőnének a terheik, s minden bizonnyal többen a feketegazdaságba menekülnének. „Az eva bevált, biztonságot és garanciát ad a vállalkozóknak. Nem szabadna megszüntetni, főként akkor, amikor így is magas a munkanélküliség” – hangsúlyozta Dávid Ferenc. Az ekho megszüntetése is hasonló következményekkel járna, hiszen növekednének a munkaadók és a munkavállalók közterhei is.

A ekho hatálya alá tartoznak – 25 millió forintos bevételi határral – a színház, a zene, a film, a művészetek, a média vagy éppen a könyvkiadás területén dolgozók is. Ők a bevételeik 15 százalékát fizetik be az államnak. Az eva bevételi határa bruttó 25 millió forint, s ennek 30 százalékát kell befizetni. Ehhez jön a székhely szerinti iparűzési adó 50 százaléka. Egy budapesti cégnek ezek alapján megmarad a nettó bevétel 86,25 százaléka. Egy evás vállalkozás, amelynek nincs érdemi költsége, nagyjából feleannyit fizet, mintha nem ebbe az adókörbe tartozna.

Az eva hatálya alá mintegy 110 ezer vállalkozás, illetve vállalkozó tartozik, tavaly mintegy 180 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek ebből az adózási formából. Az ekhó-sok száma 26 ezer fő körüli.