Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Legfelsőbb Bíróság kedden kihirdetett felülvizsgálati döntésében úgy ítélte meg, hogy bankhitelek esetén a pénzintézet és az ügyfél magánjogi kapcsolatában a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezései helyett a szektor működését leíró hitelintézeti törvény az irányadó. – derül ki a pert folyamatosan követő Index tudósításából.
Az indoklás szerint a lakossági hitelezésnél az átlagos polgári jogi ügyeletkhez képest nagyobb számban fordulhatnak előre nem kalkulálható tényezők. Az ítélet kimondja ugyanakkor, hogy kizárólag azok a körülmények vehetők figyelembe az egyoldalú szerződésmódosításoknál, melyek bekövetkeztére egyik félnek sincs közvetlen befolyása, és csak olyan tényezők sorolhatók közéjük, melyek eleve szerepet játszottak a hitel árazásában.
Ez azt jelenti, írja az Index, hogy” nem lehet új díjtételeket, költségelemeket megjeleníteni, és az eredileg meglévők is csak korlátozottan módosíthatók.”
Nem kell már a bankoknak félniük
Az ügy a szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet gyakorlata ellen indult. Első fokon a Csongrád megyei Bíróságon nyert tavaly októberben pert a felperes Csongrád Megyei Főügyészség. Másodfokon pedig idén márciusban hozott a Szegedi Ítélőtábla a takarékszövetkezetre nézve elmarasztaló ítéletet.
Ha az LB helyben hagyta volna az ítélőtábla döntését, akkor ez nemcsak a takarékszövetkezet hitelszerződéseinek a semmiségét vonta volna maga után, hanem precedenst szolgáltatott volna többszázezer szerződés ügyében a bankok egyoldalú szerződésmódosítása elleni fellépéshez. Azzal, hogy az ügy visszakerült első fokra, a pénzintézetek fellélegezhetnek: nem kell tömeges perfenyegetettséggel számolniuk.
