Bencsik János: „Az indokolatlan költségeket nem hagyhatjuk változatlanul"

hvg.hu: Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a távhőtörvény módosítását, ami a kereteket megadta ugyan a rendszer átalakításához, de nem adott választ arra a kérdésre, hogy a távhő pontosan mennyibe fog kerülni a fogyasztónak. Október elsejével életbe lépnek az új árat megadó rendelkezések is?

Bencsik János: Az elfogadott törvénymódosítás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter kihirdethesse a törvény keretszabályozásához igazodó új miniszteri rendeleteket. A rendeletek előkészítése a törvény parlamenti vitájával egy időben megtörtént, így az október elsejei rendelethirdetés is biztosítottá vált.

hvg.hu: Drágulni fog a távfűtés?

B.J.: A Magyar Energia Hivatal (MEH) a nyár folyamán minden érintett távhőtermelő és távhőszolgáltató esetében elvégezte az indokolt költségek felülvizsgálatát. Ennek alapján látható, hogy a jelenlegi, indokolatlan költségeket is tartalmazó tarifákat és árképleteket a továbbiakban nem hagyhatjuk változatlanul. Társadalmilag igazságosabbá kell tennünk a távhőszolgáltatás árképzését azért, hogy kikerüljenek belőle az indokolatlan elemek. Ezeket a tételeket részben éppen a tulajdonosok (a távhőszolgáltatók esetében az önkormányzatok - a szerk.) tetették bele a szolgáltatók árképzésébe. Tisztában vagyunk vele, hogy olyan közszolgálatinak tűnő szolgáltatások bújtatott támogatása is kikerülhet a rendszerből, amelyeket egyébként nemcsak az önkormányzati vezetők, hanem a lakosság egy része is fontosnak tart. (A MEH-vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az önkormányzatok a távhőráakba bújtatva sok esetben a városi uszoda, temető és más, városi üzemű szolgáltatások díjának egy részét is beépítették a távhődíjba. Bencsik az interjút követően azt is bejelentette, hogy október elsejétől nem fog emelkedni a lakosság, valamint ezen külön kezelt intézmények távhőjének ára - a szerk.)

hvg.hu: Úgy fogalmazott: "kikerülhet" a rendszerből. Ha annyira eltökélt a kormányzat, ahogy mondja, miért az óvatos megfogalmazás?

B.J: Tavasszal adatgyűjtéssel kezdődött a diagnóziskészítés. A MEH a termelők és a szolgáltatók által nyújtott információk és adatok alapján végezte el a vizsgálatait, és ezek alapján tett javaslatot a hatósági árak megállapítására is. Valóban igaz, hogy nem minden szolgáltató és termelő adott olyan adatokat, amelyekből nagy biztonsággal lehetett volna az új árat megállapítani. Jelen pillanatban az adatszolgáltatók tisztességére alapozottan hirdetünk majd árakat, de a rendelet hatályba lépését követően a MEH megkezdi a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. A törvény és a rendelet nagyon szigorú előírásokat fogalmaz meg, és ezek alapján, ha szükséges, minden szándékos mulasztás szankcionálható. Akár a támogatások elvonásával is, ami nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatja az érintett termelőt vagy szolgáltatót.

Horváth Szabolcs

B.J.: Azért, hogy ez ne történhessen meg, létrehoztunk egy 10-12 milliárd forintos intervenciós alapot, ami az ilyen helyzetek kezelését fogja szolgálni.

hvg.hu: Igazi hungarikum, hogy úgynevezett hőoldali elszámolás lesz, azaz nem az egyébként hőt is előállító villamosenergia-termelés kap támogatást, mint eddig, hanem valóban a megtermelt hőmennyiség után fizetnek. Ezzel a módszerrel sehol máshol nem dolgoznak. Miért nem járt utat választottak az újraszabályozáshoz? Mennyire kockázatos így, tapasztalatok híján váltani?

B.J.: Visszakérdezek: jó-e az, ha nem a tényleges mérési alapot vesszük elszámoláshoz? Mert itt a legfőbb probléma az, hogy a hőszolgáltatási mérések nem voltak pontosak. Ha a gáz-, a villamosenergia- és a vízfogyasztás is egzakt módon mérhető gáz-, áram- és vízmérővel, akkor miért ne lehetne ezt megtenni a távhőszolgáltatás területén is? A támogatást a hőszolgáltatáshoz adjuk, ezért elvárható, hogy a mérés is a tényleges hőfogyasztás alapján történjen. Az eddigi, lényegében villamosenergia-oldali megközelítésnek az lett az eredménye, hogy a termelői oldalon a rendszeroptimalizálás nem a hasznos hőtermelésre és hőleadásra volt kihegyezve, hanem a villamosenergia-termelésre, mert a szolgáltató a hő mellett termelt villamosenergia mennyisége után jutott plusz bevételhez. Ez mostantól hivatalosan sem esik egybe a társadalmi érdekkel.

hvg.hu: A már bejelentett további hatósági árazási elképzelések - a víz, csatorna, szemétdíj - esetében is árbefagyasztással indul majd az átalakítás? Az előadásában kerek perec kijelentette, hogy a rezsibefagyasztás gazdaságilag nagyon kockázatos, és indokolt esetben is csak rövid ideig elfogadható.

B.J.: A hatósági árazás és árbefagyasztás nem egymás szinonimája, a kettő között különbséget kell tennünk.

hvg.hu: Ugyanakkor éppen a távhőszolgáltatás hatósági árazásra történő átállítását előzte meg márciustól egy ármoratórium, amelynek költségeit az új rendszer működésbe lépéséig a cégeknek kell lenyelniük. Ez a követendő példa a további hatásági árazások előkészítésével kapcsolatban is?

B.J.: Maradjunk annyiban, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter megkapta a kormánytól azt a feladatot, hogy november 30-ig dolgozza ki a víz- és csatornaszolgáltatásra, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltatásra vonatkozó állami ármegállapítás szabályrendszerét, és ez meg fog történni.

hvg.hu: Sűrű lett az őszük, hamarosan végszavazás lesz a Nemzeti Energiastratégiáról is, aztán lehet menetből nekikezdeni a részletes kidolgozásnak.

B.J.: Október 3-án lesz az energiastratégia parlamenti végszavazása, amely 2030-ig kijelöli az utat a hazai energetika előtt. Békés egy esztendő után vagyunk, mert több mint száz, az energiagazdaságban meghatározó szakemberrel és szervezettel tudtunk úgy együtt dolgozni, hogy végül sok, de értelmes vita árán közös nevezőre hoztuk a stratégiai célkitűzéseket. Meglehetősen nagy szakmai konszenzussal vittük végig a stratégiát a parlamenti jóváhagyásig. De felkészülten várjuk azt is, ha innentől kezdve sokkal széttartóbb érdekek figyelembe vételével kell majd érvényt szerezni a részleteknek is.

hvg.hu: A stratégiával kapcsolatban a prezentációjában többek között azt is hangsúlyozta, hogy a megújuló energiával termelőkre a kormány a lehető legnagyobb arányban kíván majd támaszkodni. A szélenergiások ezt úgy érthetik, hogy a több mint egy éve zöld jelzésre váró új építési kvóták kiosztását végre előveszik?

B.J.: Arról beszéltem, hogy a nemzeti energiastratégiában mi fontosnak tartjuk az atomenergia részarányának megőrzését, a hazai szénalapú energiatermelés - lehetőségek szerinti - szinten tartását és technológiai korszerűsítését, valamint fontosnak tartjuk a megújuló energiák térnyerését is. Egyáltalán nem mindegy, hogy a belső arányok hogyan alakulnak majd, és hogy a villamosenergia-termelésben a megújulók közül melyek felelnek meg majd leginkább a megfizethetőség, fenntarthatóság és az ellátásbiztonság (ezen belül pedig a szabályozhatóság) hármas feltételrendszerének. Ezeket a kérdéseket még az építési engedélyek kiadása előtt tisztázni kell. A megújuló energia jelenleginél lényegesen nagyobb arányú használatához például elengedhetetlenül szükséges a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasabbá tétele, ami az átvételi és a kiszabályozási rendszerre egyaránt értendő. (Vagyis, hogy a rendszer kezelni tudja, hogy a megújuló energiaforrás nem egyenletes intenzitással áll rendelkezésre, és a belőle nyert energia felhasználására sincs folyamatos igény - a szerk.)

hvg.hu: Ezt a szélenergiások nem is vitatják.

B.J.: E tekintetben már nem is velük folyik a vita, hanem a természetvédőkkel és a különböző zöldpolitikai erőkkel. Abban egyetértünk, hogy nagy szerepet kapjanak a megújulók, de a szükséges feltételek megteremtéséről másként gondolkodunk. Lehet azt mondani, hogy legyen nagyobb szelete a hazai energetikában a szélnek és a napnak, de ezzel együtt ezek háttérszabályozó kapacitását is biztosítani kell. Az új átvételi rendszer például bónuszt fog nyújtani azoknak a megújuló-termelőknek, akik a termelés helyszínén képesek kezelni a termelési ingadozásokból eredő szabályozási feltételeket. Ezt szél esetében elvileg a gázturbinákkal a legkönnyebb elképzelni, csakhogy akkor tovább növekszik az ország gázfüggősége, és a költségek is emelkedni fognak, amit viszont a legkevésbé sem szeretnénk.

hvg.hu: Kitalálom: megérkeztünk a szivattyús-tározós erőmű építésének gondolatához. (A szivattyús energiatárolás lényege, hogy két különböző földrajzi magasságban kialakított mesterséges tó közötti csővezetékekben a szivattyúk fölfelé, a generátorok lefelé utaztatják a vizet, s így energia tárolására és termelésére is alkalmas a rendszer- a szerk.) Ezzel szemben viszont legalább olyan erős és olyan régre nyúlik vissza a társadalmi elutasítás, mint a bősi vízlépcsővel. Nekifutnának mégis?

B.J.: A diskurzus egyelőre nem jutott el addig sem a szakpolitikában, sem a környezetvédőkkel, valamint a megújuló energia használatát ösztönző iparági szereplőkkel, hogy reálisan megnézzük, egy-egy technológia életcikluselemzése alapján melyik lehet az a megoldás, amelyik eleget tud tenni a következő 10-15 évben a fenntarthatósági, a megfizethetőségi és ellátásbiztonsági szempontoknak. De a kérdésre előbb-utóbb meg kell találni a mindenki számára elfogadható választ.

hvg.hu: Feltűnt, hogy az előadásában végig csak a paksi erőmű üzemidő-hosszabbításáról beszélt, és az új blokkokat szóba sem hozta. Most akkor a kormányzat akar új atomerőművi kapacitást vagy nem?

B.J.: A középtávú nemzeti érdekünk az kívánja, hogy a paksi üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos kérelmek és engedélyek záros határidőn belül megszülessenek. Ez az elsődleges, erre kell most összpontosítanunk. A kormány a stratégia elfogadása és a paksi atomerőmű biztonsági felülvizsgálatának lezárása után dönt majd arról, hogy a kapacitás kiváltása mikor, milyen formában történhet meg. Itt azonban még nem tartunk.