Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A gazdaság szereplői aggódnak, a bankárok üvöltenek, a kormány a harc lázában ég, az ellenzék pedig önmagát rágja. Vagyis minden a szokásos, Magyarországon - kezdi írását a hetilap, amely ezután röviden összefoglalja, hogyan alakult a devizahitelek állománya hazánkban és mit tartalmaz a végtörlesztésről szóló törvény.
Az Economist szerint a veszteség lenyelésével fenyegetett bankok - közelebbről a lakáshitelezési piacon aktív osztrák és olasz pénzintézetek - szerint a kormány áthágja a törvényi szabályokat, és azt szeretnék, ha Brüsszel közbelépne. Mások szerint viszont a bankoknak eleve nem kellett volna ennyire gondatlanul, vakmerően hitelezniük.
Akárhogy is, a végtörlesztési törvény nem javít majd Magyarország borús gazdasági kilátásain - teszi hozzá a lap, amely szerint a Fidesz-kormány tervei egy évvel ezelőtt ambiciózusnak tűntek, még ha kockázatosnak is. Nem vált be a terv az Economist szerint, hogy a társasági és személyi jövedelemadó csökkentésével emelik a középosztály tagjainak fogyasztását és elősegítik a gazdaság növekedését. Csak a kisebbség járt jól az adócsökkentésekkel, az alacsonyabb keresetűek pedig rosszabbul jártak. A gazdasági előrejelzések pedig sötét képet festenek.
A kormány gazdaságpolitikája kiszámíthatatlan és nincs iránya - idézi a lap Duronelly Pétert a Budapest Alapkezelőtől, aki szerint a bankokra helyezett újabb teher a pénzintézetek hitelezési tevékenységének kárára válhat és a gazdasági környezet is gyorsan romlik. Kovács Zoltán, "a Fidesz kommunikációs minisztere" viszont másképp látja a helyzetet - teszi hozzá a lap. Az államtitkár szerint a bankok a "vadnyugat" szabályai szerint működtek, és figyelmeztetniük kellett volna ügyfeleiket arra, milyen kockázatot vállalnak a jelzáloghitelek felvételével.
Az Economist összefoglalja a Fidesz politikai céljait is; ezek szerint a nagyobbik kormánypárt fenn szeretné tartani támogatottságát "a tipikus devizahitelesek" körében - idézi a lap Boros Tamást, a Policy Solutions kutatóintézet munkatársát. Közülük kerültek ki a korábban az MSZP bázisának számító szavazók, akik utóbb a Fidesz mellé álltak. A kormány attól tart, hogy a gazdasági problémák miatt a Jobbik táborába vándorolhatnak.
Az Economist cikke szót ejt az MSZP-ről is, amely saját belső harcaival van elfoglalva és a megmaradó energiát Gyurcsány Ferencre fordítja. A lap ismerteti a volt kormányfő elleni, Sukoró-üggyel kapcsolatos vádakat, illetve az ezekkel kapcsolatos politikai álláspontokat. "De bármi legyen is az igazság a Gyurcsány elleni vádakban, semmi jele annak, hogy az igazságszolgáltatás hasonló vehemenciával lépne fel a Fidesz megvesztegethető politikusaival vagy üzleti szövetségeseivel szemben. Mindeközben a Jobbik csak figyel és vár" - zárja írását baljóslatúan az Economist.
