A második negyedévi hiány 288 milliárd forintot ért el, ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százaléka. A hiány a 2010 második negyedévinél 147 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal alacsonyabb.

Az idén az első félévében a magán-nyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével - a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2.677,7 milliárd, illetve 32 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.

A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint - a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül - a kormányzati szektor bevétele 5.754,5 milliárd, kiadása 6.523,8 milliárd, hiánya 769,3 milliárd forint volt, ez utóbbi a GDP 5,5 százaléka. A 2010 első félévi adatokhoz képest a hiány 25,4 milliárd forinttal magasabb, GDP-arányosan azonban 0,1 százalékponttal alacsonyabb a KSH számításai szerint.

Az idei év első hat hónapjában - ellentétes irányú változások eredőjeként - 0,9 százalékkal csökkentek a bevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva: elsősorban a jövedelemadó-bevételek (-21,4 százalék), illetve a társadalombiztosítási hozzájárulások (+15,3 százalék) változtak jelentősen. A KSH számításai szerint a jövedelemadó-bevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - a személyijövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek.

A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad. A termelési- és az importadó-bevételek kismértékben, 1,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül viszont az áfabefizetések 4,2 százalékkal mérséklődtek. Ugyanakkor a többi adófajtánál - jövedéki adó, ágazati különadók - erőteljes növekedés volt megfigyelhető a KSH szerint. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására jelentősen nőttek.

A közlemény szerint az első félévében 0,4 százalékkal csökkentek a kiadások a 2010 első féléves adatokhoz képest. A munkavállalói jövedelem, illetve a felhalmozási kiadások nagymértékben, 5,6 százalékkal csökkentek, továbbá a kamatkiadások is mérséklődtek 0,5 százalékkal. A folyó termelőfelhasználás (1,7 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2 százalék) ugyanakkor emelkedtek. A KSH adatai szerint az idén második negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2.963 milliárd, kiadása 3.251 milliárd, hiánya 288 milliárd forint volt.

A bevételek 2011 második negyedévében 2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami a KSH szerint elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentős, 18,2 százalékos növekedésére vezethető vissza. Erőteljesen, 21,6 százalékkal csökkentek viszont a jövedelemadó-bevételek. A tőkeadók nagymértékben nőttek, míg a termelési és az importadó-bevételek - többek között az ágazati különadók következtében - enyhén emelkedtek (1,5 százalék), ezen belül azonban az áfabefizetések 3 százalékkal visszaestek - közölte a KSH.

A kiadások az előző év azonos időszakához képest 2011 második negyedévében 2,7 százalékkal csökkentek, ami a felhalmozási és az egyéb kiadások erőteljes mérséklődésének tulajdonítható. A folyó termelőfelhasználás (1,7 százalék), a munkavállalói jövedelem (1,5 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,2 százalék) kismértékben emelkedtek, a kamatkiadások viszont 1,9 százalékkal visszaestek.

A KSH közleménye szerint a kormányzati szektor "maastrichti" hiánya 2010-ben a nemzeti számlák II. előzetes adatai alapján 1.120 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak. A közlemény szerint az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.

A kormányzati szektor adóssága a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2010 végén 21.750 milliárd forint volt, ez a GDP 81,3 százalékának felel meg - közölte a KSH.