Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A növekedés persze nem azt jelenti, hogy a magyar gazdaság minden szereplőjének sikerült kiköszörülnie a válságévi csorbát, hanem inkább azt, hogy a vezető vállalatok elhúztak az országos mezőnytől. Mivel az aktuális toplistára mindig az éppen a legjobb formában lévők kerülnek fel, a nagy átlagról többet elárul az előző évi listatagok produktuma. A különbség igencsak nagy, a 2009-es legnagyobbaknak 2010-ben csupán 6,7 százalékos növekedésre futotta.
Mivel az ipar toplistás képviselői árbevételük 73,5 százalékát a külpiacokon szerezték, és csak 26,5 százalékát belföldön, az ipari termelői áraknak az exportban 1,9, idehaza pedig 7,3 százalékos tavalyi emelkedését ilyen arányban súlyozva kapjuk meg e 215 vállalat „saját árindexét”: 3,3 százalékot. A látványos növekedési mutatót ezzel korrigálva is tekintélyes, 16,6 százalékos plusz marad a nominális 20,6-ból – vagyis az ipar legnagyobbjai nem csupán ledolgozták 2009-es 14 százalékos reálvisszaesésüket, hanem kétéves összesítésben is közel 3 százalékos reálnövekedést értek el. Mégpedig kizárólag az exportjuknak köszönhetően.
A rangsor élén hat iparvállalat áll, melyek együttesen bő 24 százalékkal növelték a forgalmukat. A dobogó legfelső fokán, magától értetődően, ezúttal is a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-t találjuk.
Arról, hogy kik követik az „örök első” Molt, valamint hogy mi volt tavaly a növekedés biztos receptje, a HVG e heti számában olvashatnak.
