Optimista nyilatkozatok próbálják hűteni a kedélyeket a tegnapi szlovák parlamenti szavazás után. Elemzők és európai politikusok egyaránt bíznak abban, hogy az EFSF bővítését még a héten elfogadja a Szlovák Nemzeti Tanács, és hogy a keddi parlamenti döntésnek a kormánybuktatás volt a célja.

Erre minden okot megad Ivan Miklos pénzügyminiszter nyilatkozata, aki szerint így vagy úgy a jogszabály elfogadása napokon belül meg fog történni. Az utóbbi nyilván azt jelenti, hogy abban az ellenzéki szociáldemokrata párt, a Smer is közreműködni fog. Robert Fico pártelnök nem is rejtette véka alá, hogy csak azért nem szavaztak, mert ezzel kézzelfogható közelségbe került az új választások kiírása.

Robert Fico, a megmentő

Túry Gergely

Az eurót a Fico-kormány idején vezették be 2009-ben, és nagyon úgy néz ki, hogy ők is fogják megmenteni az euró megvédésére született júliusi pénzügyi paktumot. Ez a tényleges finanszírozási keretet 440 milliárd euróra emelné fel, de a rendelkezésre állás szükség esetén, a kapcsolódó pénzügyi garanciaválallást is beleszámítva 770 milliárd euró lehet. Szlovákia az utolsó tagország a 17-ből, ahol a parlament még nem szentesítette a csomag bővítését.

Rendszerszintűek a kockázatok

Az EFSF-keret bővítése ügyében nagyon gyors ratifikációra lenne szükség, tekintve, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank leköszönő elnöke keddi nyialtkozata szerint az adósságválság immár rendszerszintű kockázatokat hordoz, miután átterjedni látszik a kisebb gazdaságokról a nagyobbakra. Görögország csődje piacilag elfogadott tény, Spanyolország és Olaszország csődkockázata egyre magasabb. A francia-belga Dexia bank pedig már beismerte, hogy elvesztette a működéshez szükséges tőke jelentős részét. Ahogy Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője a hvg.hu-nak elmondta, az európai bankrendszer saját tőke állományának akár a harmadát is elvesztheti a válság következtében, ha hinni lehet az IMF elnöke becslésének.

Görögország adósság-leírásához, ami Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője szerint akár a teljes adósság hatvan százalékát is meghaladhatja, az EFSF bővítése nem halasztható. A teljes ratifikáció nélkül még a munkáját sem tudja felvenni az eladósodott övezeti tagállamok megsegítésére létrejött direktórium sem. Maga a szlovák tényleges hozzájárulás 330 millió euró (garanicavállalással együtt nagyjából 750 millió euró), ami a teljes keret kevesebb mint egy százaléka. Ennek ellenére a szlovák részre is nagy szükség van. Ahogy Jose Maule Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, minden európai ország támogatása elkel, amely csak segíteni tud. Az Európai Bizottság egyébként ma mutatja be az európai bankokat erősítő javaslatait.

Barroso, a megmentő 2.

AP

Eltérő kamatok is lehetnek

Az európai döntéshozók egységesek abban, hogy sáncot kell építeni Görögország rendezett csődje köré, hogy a hitelezők bírják az adósságleírást. Ezen kívül el kell kerülni, hogy Olaszországban és Spanyolországban is elszabaduljanak a pénzügyi folyamatok, mert ezeknek az országoknak a megsegítésére már biztosan nem elégségesek a rendelkezdésre álló pénzügyi keretek. Az európai bankrendszer konszolidációjának mikéntjéről (vagyis, hogy hogyan tőkésítsék fel a bankokat) még eltérőek az álláspontok a két legnagyobb övezeti tagállom között, de a Merkel–Sarkozy-tandem október végére megoldást ígért,

Feltehetőleg emiatt halasztotta el az Európai Tanács is az ülését, a kormányfői csúcsot egy héttel, október 23-ra.  Ezzel összefüggésben a tanácsot elnöklő Lengyelország EU-ügyekért felelős államtitkára, menetrendet is közölt: október 21-én az uniós pénzügyminiszterek ülése, 22-én Általános Ügyek Tanácsa zajlik – az utóbbi készíti elő az európai csúcsra a napirendet és a határozati javaslattervezeteket. Erre az időpontra már a német-francia-duó is előállhat tervezetével és az EFSF-keret ratifikációja is lazárulhat.

Így az európai csúcson minden terítékre kerül: Görögország adóssága, az európai bankrendszer feltőkésítése és a többi, bajban lévő tagállam megsegítése is. A terv szerint olyan megoldás kell, aminek a lépéseihez nem kell végigkérdezni a parlamenteket minden egyes alkalommal. A nagy befizetők pedig olyan intézkedéseket is várnak, melyek a jövőbeli eladósodást, a túlzott költségvetési lazaságot megakadályozzák, és az országok eltérő gazdasági helyzete, valamint az egységes európai kamatok viszonyából számazó feszültséget is feloldják. Magyarán: szóba kerülhet az övezeten belül eltérő kamatszintek magállapítása is.

Merkel-Sarkozy, megmentők 3.

MTI / EPA

A tőzsde nem szakadt be

Nem különösebben befolyásolta az euróárfolyamot, hogy tegnap nem szavazta meg a szlovák parlament az eurócsomag bővítését. Ez az elemzők szerint is azzal állhat összefüggésben, hogy a szavazás célja elsősorban a kormány megbuktatása volt, az ellenzéki szociáldemokrata párt segítségével feltehetően napokon belül megszavazzák az EFSF-keret bővítését. Emellett jó hír volt tegnap, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap kedvezően nyilatkozott a görögországi takarékossági intézkedésekről, ami azt jelenti, hogy az eddig késleltetett 8 milliárd eurós refinanszírozási részletet is utalni fogják.