Az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke kedden videókonferencián folytatott erről véleménycserét a tagállamok Luxembourgban ülésező külügyminisztereivel. A miniszterek tervbe vették, hogy az eredetileg 17-ére tervezett, de csaknem egy héttel későbbre tett brüsszeli EU-csúcs előtt - valószínűleg 22-én, szombaton - tartanak még egy előkészítő értekezletet az úgynevezett "általános ügyek tanácsaként" eljárva. Azt megelőzően, 21-én a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácskoznak egymással. Magán a csúcsnapon, 23-án a 27 EU-tagország első számú vezetőjének értekezletét követően elképzelhetően még külön megbeszélést is tart a 17 euróövezeti ország csúcsvezetője.

Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója a keddi luxembourgi megbeszélés után magyar újságíróknak nyilatkozva négy fő csoportba sorolta a Van Rompuy által készítendő átfogó csomag elemeit. E négy fő kérdéscsoport a "görög ügy", a stabilitási mechanizmus, a bankok feltőkésítése, valamint az intézményi kérdéskör.

Görögország megtámogatása ügyében július 21-én megállapodás született, de azóta is folyik a vita arról, hogy az akkor elhatározottak - ha maradéktalanul meg is valósítják - kielégítő megoldást jelentenek-e. Az euróövezet jelenlegi (EFSF-ként emlegetett), valamint jövőbeli (ESM-ként jelölt) pénzügyi stabilitási mechanizmusának különböző időbeli, illetve eljárási vonzata vár még tisztázásra. A szuverén adósságok kezelhetővé tételének ügye automatikusan átvezet a bankok újratőkésítésének kérdéséhez. Végül az intézményi kérdések a 27 EU-tagállam és a 17 euróövezeti ország egymáshoz való viszonyának kérdőjeleire utalnak.

Ez utóbbival kapcsolatban Martonyi megerősítette: magyar álláspont szerint nem lenne jó, ha a 17-ek a pénzügyi válsághelyzetek elkerülhetővé tétele érdekében külön szerződést kötnének egymással. Az euóövezeten kívüli EU-tagországok többsége ugyanis idővel maga is euróövezeti tag lesz, amire nézve jogi kötelezettséget vállalt. Ha tehát az övezetbeli országok új intézményi struktúrát hoznának létre a ma még az övezeten kívüli országok bevonása nélkül, akkor az teljesen új helyzetet teremtene, és idővel további csatlakozási tárgyalások szükségességét vetné fel.

Martony János elmondta, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson szó volt az úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási politika jövőjéről is. Közölte, hogy Magyarországnak továbbra is komoly tartalmi kifogásai és gondjai vannak az előterjesztésekkel kapcsolatban. Helytelenítette, hogy csökkennének a kohéziós források, valamint hogy a gazdasági teljesítményhez kötött, általános támogatáskorlátozás (capping) érvényesülne valamennyi tagállamra nézve. Ezzel ugyanis - állapította meg - éppen azokat az országokat hozzák nehezebb helyzetbe, amelyeknek ezekre a forrásokra nagyobb szükségük van.

"Csak akkor lehet versenyképes Európát csinálni, ha ezeket a belső fejlettségbeli különbségeket csökkentjük, ehhez viszont kell egy markáns, erőteljes kohéziós politika" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.