Nincs szó személyes „támadásról”, Simor András kizárólag mint egy ellenőrzött szervezet vezetője érintett az ÁSZ ellenőrzésében – reagált a számvevőszék a hvg.hu értesülésére. Cikkünkben arról számoltunk be, hogy a jegybank és a kormány háborújának legújabb epizódja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi gazdálkodásáról szóló Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés lesz.

Mint írtuk, az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett előveszi Simor ciprusi "offshore-ügyét" is. Vagyis, a számvevőszéki vizsgálat ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint a Járai Zsigmond vezette MNB-felügyelőbizottság eddigi támadásai a jegybank és Simor ellen. A számvevőszék célja ezzel a jegybankelnök hiteltelenítése, a jól bevált karaktergyilkosság – vélekedett a jelentés tervezetére rálátó egyik forrásunk.

Nem vesznek részt a jegybankháborúban

Az Állami Számvevőszék közleménye visszautasítja, hogy célja a jegybankelnök hiteltelenítése, és cáfolja, hogy részt venne a Magyar Nemzeti Bank ellen folyó kormányzati támadásban. Mint a közlemény fogalmaz: „a cikkben megfogalmazott állítások azt a téves látszatot keltik, mintha az Állami Számvevőszék részt venne a kormány és a Magyar Nemzeti Bank vezetése között vélelmezett harcban, és jelentésének megállapításait is ennek megfelelően tenné meg”.

MTI - Beliczay László

Az ÁSZ a felelős közpénzgazdálkodás elősegítése érdekében rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, és az ellenőrzés során feltárt hiányosságokra, visszásságokra minden esetben felhívja a figyelmet, illetve amennyiben szükséges, jogi lépéseket is tesz. Az MNB mostani ellenőrzésére előre elfogadott éves program alapján került sor, az ellenőrzés és a jelentéstervezet összeállítása pedig szigorú, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő módszertan alapján történt – írja a közlemény.

ÁSZ: nem tőlünk ment ki

Bár cikkünk több állítását hamisnak minősíti, a számvevőszék közleményében azt írja: „fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a Számvevőszék a nyilvánosságra kerülés előtt semmilyen információt nem adott ki a jelentésről”. Ennek kapcsán kitérnek arra is, hogy a számvevők ellenőrzést lezáró jelentése akkor készül el és egyúttal válik nyilvánossá, amikor a szervezet elnöke aláírja. "A Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentés még nem készült el, vagyis a jelentés nem nyilvános.”

Az ÁSZ szerint "hamis az az állítás, hogy a számvevőszéki ellenőrzés foglalkozik az MNB elnökének ciprusi 'offshore-ügyével', a cikk írójának állításával ellentétben ugyanis az ÁSZ ellenőrzése erre nem terjed ki".

Az még ezután dől el, hogy a jelentés végső változatába mi kerül bele. Így előfordulhat, hogy a számvevőszék nem tér majd ki erre, viszont úgy tudjuk, az ellenőrzés kiterjedt erre az ügyre is.