A jegybank és a kormány háborújának legújabb epizódja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi gazdálkodásáról szóló Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés lesz – tudta meg a hvg.hu. A jelentés első változata már elkészült, és értesülésünk szerint ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint a Járai Zsigmond vezette MNB-felügyelőbizottság eddigi támadásai.

Az ÁSZ a Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter és MNB-elnök által vezetett felügyelőbizottsághoz hasonlóan a magas jegybanki fizetésekkel, a magas kommunikációs kiadásokkal és indokolatlan tanácsadói szerződésekkel hozakodna elő, sőt elővenné Simor András ciprusi "offshore-ügyét" is. A számvevőszék a magyar politikában jól bevált karaktergyilkosság eszközét használja majd, és fő célja a hiteltelenítés - mondta a jelentés tervezetére rálátó egyik forrásunk.

Más forrásból úgy tudjuk, hogy a revizori ellenőrzés korrekt keretek között zajlott, és csak a jelentés első verziójában szembesítették a jegybankot azokkal a pontokkal, melyek miatt elmarasztálnák a vezetést. A közvéleményt most készítik elő az újabb, keményebb fellépésre.

A jegybankban is dúl a harc

Eközben dúl a tavaly kirobbant jegybankháború, immár az intézmény legbelső és legfőbb szervében, a monetáris tanácsban is. A monetáris tanács legújabb, a fideszes parlamenti többség által kinevezett négy külső tagja megpróbálja ellehetetleníteni Simor András munkáját a Költségvetési Tanácsban.

Bánkuti András

Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a monetráis tanács dönthessen a jegybank által készített költségvetési elemzések közléséről. Ezt a tanács egyik tavasszal kinevezett tagja kezdeményezte a legutóbbi ülésen, de úgy tudjuk, ebben a kérdésben az új tagok álláspontja egységes. Egyes vélekedések szerint a tanácstagok kezdeményezésének célja, hogy befolyásolják a költségvetési elemzéseket készítő stáb munkáját, és gyengítsék a jegybankelnök véleményeit megalapozó szakmai hátteret a Költségvetési Tanácsban (ugyanis a jegybank stábja által készített elemzések biztosítják a szakmai hátteret Simor költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményeihez).

Ezzel szemben a monetáris tanács három belső tagja – Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc – azzal érvelhet, hogy az erről szóló törvény szerint a jegybank elnöke a Költségvetési Tanács tagja, így ő dönthet az ehhez készített költségvetési elemzésekről is. Röviden: a monetáris tanácsnak ennek alapján nem sok köze van a jegybankelnök munkájához a Költségvetési Tanácsban.

Már megint kekeckedik

A jegybankelnökre több okból is neheztelhet a kormányzat: Simor megítélését feltehetőleg leginkább az befolyásolta, hogy a megváltozott összetételű Költségvetési Tanács tagjaként különvéleményt fogalmazott meg a 2012-es költségvetési tervezetről. Eszerint a már megismert intézkedések alapján a 2012-es költségvetés hiánycélja nem teljesül, amiről az MNB szakmai stábjának az előrejelzése azt mondja, hogy a GDP 1,1 százalékával lehet magasabb az előirányzatnál. A jegybank szerint alacsonyabb lesz a növekedés, az adóbevételek elmaradnak a várttól és az infláció is magasabb lesz a tervezettnél (4,2 százalék helyett 4,7 százalék).

Simor ezen kívül nem hallgatta el kritikáját a végtörlesztésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban sem, ami szerinte jelentős pénzügyi stabilizációs kockázatokat hordoz. Ugyanakkor a Simor vezette monetáris tanács ezen kockázatok tompítására saját hatáskörben felajánlotta a bankoknak, hogy az ország devizatartaléka terhére kész a végtörlesztéshez szükséges devizamennyiséget a bankok rendelkezésére bocsátani. Járai ezzel kapcsolatban a sajtóban annyit mondott, hogy a jegybanknak a kormány megkérdezése nélkül ehhez nem lenne joga. (Valójában a jegybank működéséről szóló törvény nem tartalmaz ilyen korlátozást.)

Bár a Fidesz-frakció a jegybank devizahiteleseket segítő tízpontos javaslatcsomagjából feltehetőleg több elemet is átvett, a kormányzati oldalról még a látszatát is kerülték annak, hogy az MNB javaslatai (pl. a referenciakamatok bevezetése) öltenének testet az otthonvédelmi törvény egyes pontjaiban.

Simortól emellett valószínűleg azt is zokon veszik, hogy ellenáll a kormány kamatcsökkentési kívánalmainak. Orbán már a választások előtt is megmondta, hogy alacsonyabb kamatot tartana megfelelőnek. A gyorsítás politikáját követő matolcsyzmus azonban hiába igényelte az alacsonyabb kamatszintet, először az inflációs kockázatok, majd az elmúlt hetekben már a pénzügyi stabiltás igénye mondat nemet a Monetáris Tanáccsal a kamatszint csökkentésére. Az igazi kihívás azonban csak most jön el az új összetételű tanács számára, amikor a pénzpiaci turbulenciák, a magas euróárfolyam és az ország kockázatosságát jelző rendkívül magas CDS-felár miatt lassan a kamatemelésen is el lehet gondolkodni.

Simor a célkeresztben

A jegybankelnök a választások után rögtön az Orbán-kormány céltáblájára került: az MNB mostantól kezdve nem lehet „offshore-lovagok szálláshelye” – fogalmazott az új kormányfő, utalva arra, hogy Simor a jegybankelnöki megválasztása előtt külföldi munkavállalásból egy ciprusi – egyébként nem offshore – céghez utaltatta a jövedelmét. De a jegybankelnök a NER nagy ellenállójának bizonyult: eszébe sem jutott az „önkéntes távozás”, és a kormány azóta sem tudta elkedvetleníteni, pedig az elején elég intenzíven próbálkozott.

Az elnök és a jegybank általa védelmezett függetlensége nem illett az Orbán által elképzelt együttműködésbe. A jegybanktörvényt az első intézkedések között úgy módosították, hogy az elnöki fizetést nyolcmillióról kétmillióra szállították le. (A fizetés alapjául szolgáló képlet még Járai idejében született.) Emiatt az Európai Bizottsággal is éles hangú levélváltásra került sor. 2010 novemberében módosították a jegybanktörvényt is, hogy az elnöknek ne legyen lehetősége a monetáris tanács négy új tagjából kettőt saját magának javasolnia – azóta erre a parlament jogosult. (Hozzá kell tenni: az új tagok március végi belépése óta sem szavaztak másképp az alapkamatról, mint a többi tag.  Aki legutóbb a kamat tartása ellen szavazott, forrásaink szerint az sem külső tag volt.)

A Simor elleni áskálódásban jelenleg a jegybank felügyelő-bizottsága jeleskedik leginkább: Járai Zsigmond fb-elnök nem igazán hagy ki egyetlen alkalmat sem, amikor nyilvánosan rúghat egyet az MNB menedzsmentjébe. Az fb tagja az LMP által delegált Róna Péter is, aki a jegybanki kamatpolitika régi kritikusa - már a Járai-érában is az volt. A testület tavaszi jelentésében indokolatlan magas juttatásokról és kommunikációs költségekről számolt be – ezek azok a dolgok, amik most megint előkerülnek.