A politikus közölte, lehet hivatkozni a külső körülményekre, de az iskolák és a kórházak "kivéreztetését" vagy az önkormányzatiság felszámolását csak a kabinet tudatos lépéseként tudják értékelni. Hozzátette, az legalább tiszta beszéd volt, amikor kedden a kormánypárti padsorokból elismerték, hogy az alacsony adókkal egy szűk társadalmi réteget akarnak feltőkésíteni. A miniszteri expozét viszont "porhintésnek" és a valóság meghamisításának" nevezte.

Scheiring Gábor szerint a számok és a miniszteri felszólalás közötti szakadékra az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozás óta először fordítanak a GDP négy százalékánál kevesebbet az emberek egészségére, ami a képviselő szerint csak megszorításként lehet értelmezni.

Leszögezte, hogy Matolcsy György törvénysértést követett el, amikor augusztus 31-ig egy olyan néhány oldalas dokumentumot terjesztett a kormány elé, ami az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem volt büdzsének tekinthető. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a "futóhomokra épülő" költségvetés már a jövő év elején megbukhat. Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint sem áll megfelelő szakmai háttér a javaslat mögött. A makroszámok kapcsán csak annyit mondott, hogy az elemzőkkel együtt irreálisnak tartják a kormány másfél százalékos növekedési prognózisát.

Scheiring Gábor

MTI / Beliczay László

Kudarcnak nevezte, hogy a kormány egymillió új munkahelyről szóló ígéretével szemben, másfél év után teljes mértékben leállt a munkahelyteremtés. Hangsúlyozta, hogy az elhelyezkedést aktívan segítő tételeket is csökkentik a büdzsében. Végül azt mondta, hogy az LMP alternatív költségvetésében két százalékos általános járulékcsökkentést javasol, ami mellett egy válságálló zöld beruházási alapra is szükség van.

A párt második vezérszónoka, Vágó Gábor kijelentette, hogy a kormány az önkormányzati törvénnyel a "kommunista tanácsrendszerre emlékeztető" szisztémát hoz vissza, miközben a "megyei önkormányzati vagyon elkobzásával" kiüresítik a megyerendszert. A politikus megjegyezte, hogy a büdzsében található, fűnyírószerű forráskivonások beleilleszkednek "az önkormányzatok kivéreztetésének lassan évtizedes trendjébe"'. Ennek következményének nevezte, hogy fenntarthatatlanná vált az önkormányzati szektor gazdálkodása.

Scheiring Gáborhoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy az egészségügy GDP arányos részesedése először kerül négy százalék alá. Hozzátette, hogy a Semmelweis-terv sem szerkezeti, sem anyagi értelemben nem található meg a költségvetésben. Ennek kapcsán sürgette az egészségügyi dolgozók bérrendezését és a házi ápolás megerősítését. Felhívta a figyelmet, hogy az oktatás részaránya 5,46 százalékról 5,08 százalékra csökken a büdzsében, miközben felsőoktatásban 29 milliárddal lesz kevesebb az állami támogatás.

Kitért arra is, hogy a szociális ellátórendszerekben is forráskivonásokat tapasztaltak, habár annak pontos mértékét a felülről nyitott előirányzatok miatt egyelőre több helyen nem tudták megállapítani. Kijelentette azt is, hogy a kormány, miközben a leggazdagabbakat akarja feltőkésíteni, egymillió ember érdekében lemond a másik kilencmillióról. A büdzsé minden korábbinál nehezebb helyzetbe hozza a kulturális intézményeket, miután a teljes kulturális költségvetés 30 milliárd forint alá fog csökkenni - mondta végül.