A kedvezményes végtörlesztéssel azok az ügyfelek éltek először, akik saját pénzből meg tudták oldani az adósságuk visszafizetését. A még megmaradt potenciális végtörlesztők azok, akiknek például még el kell adniuk egyes vagyontárgyakat, hogy végtörlesszenek – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerdán. A kedvezményes végtörlesztés utáni érdeklődés nagy, a bankadónál is nagyobb veszteséget fog okozni – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bankok a kedvezményes végtörlesztésről, és például a végtörlesztők körének bővítéséről a módosítások során nem tárgyalnak a kormánnyal, mert alapvetően elutasítják ezt a megoldást. Más kérdésekben viszont folyamatos a szakmai együttműködés a kormányzattal, ilyen a THM-plafonról szóló törvény, vagy a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat.

Dolgoznak a végső megoldáson

A főtitkár elmondta azt is, hogy hat nagy magyarországi bank vezérigazgatója – mint azt múlt héten bejelentették – intenzíven dolgozik a végleges szakmai megoldáson. Öt különböző szakmai javaslat alapján végzik a munkát. Arra keresnek választ, hogy mely irányok jelentenék a jó szakmai megoldásokat. A megoldásokról annyit mondtak, hogy azok a lakossági jelzáloghitelezésre fognak vonatkozni, a vállalati hitelekkel egyelőre nem foglalkoznak.

Az alakuló ülést hétfőn tartották, csütörtökön a következőt. Olyan szakmai javaslatot készítenek, amely megnyugtató megoldást hozhat – mondta Kovács Levente.

Hogy lehet ebből növekedés?

A Bankszövetség főtitkára szerint folyamatos és nagyon súlyos terhelés éri a bankszektort az utóbbi években. A bankadó 135 milliárd forintot, a Rogán-Kósa nyolcpontos csomag 20 milliárdot vont el a pénzintézetektől, ehhez adódnak még az árfolyamgát, a kedvezményes végtörlesztés és az eszközkezelő miatti veszteségek.

Ezek a terhek elveszik az új hitelektől a forrásokat, miközben továbbra is azt várják el a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, a cégek finanszírozását biztosítsák és oldják meg az otthonteremtést – mondta Kovács Levente. Csakhogy akkor lesz itt GDP-növekedés és új munkahelyek, ha a bankok képesek lesznek hitelezni. A vállalati hitelállomány 2 százalékos bővülése 1 százalékos GDP-növekedést eredményez az elmúlt tíz év statisztikája alapján – hangsúlyozta a főtitkár.