A polgárjogi megmozdulásokról híres Jefferson County eladósodása 2008-ra nyúlik vissza, amikor a megye 3,1 milliárd dollár értékben kötvényt bocsátott ki, hogy fejlessze a szennyvízhálózatát. A csomagot az amerikai JP Morgan állította össze különböző kamatozású kötvényekből, amelyekhez kamatcsere-üzleteket is kötött, hogy ezzel az adósságterhet csökkentse.

Csakhogy a hitelválság következtében a csatolt banki ügyletekkel kapcsolatos várakozások nem teljesültek, így összeomlott a megye által kibocsátott kötvény, maga alá temetve az önkormányzatot. A hitel átstrukturálásáról azóta zajlottak a tárgyalások a háttérben, hogy a csődbejelentést a megye elkerülhesse. Közben folyamatosan nőtt a megye teljes adóssága is, amely már meghaladja a négymilliárd dollárt.

Mentés másként

Az elképzelés az volt, hogy a vagyona alapján legnagyobb amerikai befektetési banknak számító JP Morgan más hitelezőkkel (Bank of America, a francia Société Générale) együtt lemond a követeléseinek egy részéről (1,1 milliárd dollár), a maradék 2 milliárd dollár adósságra pedig az alabamai megye új kötvényt bocsát ki. Cserében a helyhatóság vállalja, hogy a következő három évben a vízdíjakat évi 8,2 százalékkal emeli. A díjemelést ellensúlyozandó a rászorulóknak segélyalapot létesítenek. A csatornahálózatot pedig mindaddig egy független hatóságnak ruházzák át, amíg a hiteleket a megye nem fizeti vissza.

JP Morgan a mélyben

AP

Azt a korábbi tervet, hogy a bevételnövelés érdekében új helyi adót vessenek ki, tavasszal egy bírósági döntés megfúrta. A megye ötfős képviselőtestülete pedig végül azért döntött a csőd mellett, mert véleményük szerint a hitelezők nem vállaltak eleget az alacsonykeresetűek részére felállítandó csatornadíjalap finanszírozásából. Ám azzal, hogy az egyezség elbukott, a díjemelés jóval magasabb is lehet a tervezettnél.

Precedens

A legnagyobb alabamai megye, Jefferson nem kevés fejtörést okozhat még a politikának: az ügyére ugyanis éveken át úgy tekintettek mint precedensre, mivel számos önkormányzat vásárolt be hasonló banki termékekből fejlesztéseik finanszírozására, melyek aztán a jelzálogpiaci válságot követően az életüket megkeserítették.

Az önkormányzati csődök nem gyakoriak az USA-ban a világválság óta, de ebben az évben már három helyhatóság is kénytelen volt csődöt jelenteni. Néhány héttel ezelőtt a pennsylvania Harrisburg, illetve a Rhode Island-i Central Falls kényszerült erre. Jeffersont csak az mentheti meg a csődtől, ha a csődbejelentést a bíróság elutasítja, ahogy legutóbb az idahoi Boise megye esetén történt. Jefferson bukásáig a Los Angeles-i Orange County 1994-es csődje volt a legnagyobb helyhatósági csődesemény. A legnagyobb városi csőd is hamarosan bekövetkezhet: az autógyártásról híres Detroit is masszívan el van adósodva.

A csőd már hetekkel ezelőtt megérintette a déli államban élő helyieket, mivel a helyhatóság az egyik legfontosabb munkáltató, és elkezdődtek az elbocsátások. Emellett jelentős közüzemi díjemeléssel és egyes közszolgáltatások megszűnésével, illetve korlátozásával is számolniuk kell, főként a városban élőknek (Jeffersonban található Alabama legnépesebb városa, a 660 ezres lélekszámú Birmingham).

Az MKB anyabankja is érintett

A csődnek áttételesen magyar vonatkozása is van. A megyének hitelezője a Bayerische Landesbank is, amely a Magyar Külkereskedelmi Bank szakmai tulajdonosa. A bajor pénzintézetnek a csatornabizniszhez nincs köze, ugyanakkor a megyének egy 52 millió dolláros hitellel az egyik legjelentősebb hitelezője.

Magyarországon is bocsátottak ki a helyhatóságok kötvényeket, de ezeket aztán nem csomagolták egybe származékos ügyletekkel. Ennek ellenére nagyjából harminc önkormányzatnak (megyeinek, településinek egyaránt) jelentősen megterheli a büdzséjét a kötvénykibocsátásából származó, a bevételekhez képest jelentős adósság. Kezükben összpontosul ugyanis a teljes önkormányzati adósság fele.