Az NMG közleményében kiemelte a kiskereskedelmi termékforgalom szeptemberi, éves összehasonlításban 0,3 százalékos bővülését az augusztusi 0,4 százalékos növekedés után. Hangsúlyozzák azt is: amellett lett kedvező a szeptemberi statisztika, hogy a hónapban a forint jelentősen gyengült az euróhoz viszonyítva a nemzetközi gazdasági válság újabb hulláma miatt, ami az euróhitelesek fogyasztását nagymértékben, a frankhitelesek fogyasztását csak kisebb mértékben csökkentette.

Az NGM szerint a lakosság továbbra is óvatos és megtakarításait növeli, illetve hiteltartozásait próbálja mérsékelni, emiatt a fogyasztási hajlandóságuk egyelőre alacsonyabb.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője szerint a várakozásokhoz közeli mértékben nőttek a kiskereskedelmi eladások szeptemberben az előző évhez képest. Úgy vélte, hogy a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódása feltehetően a magán-nyugdíjpénztári hozamok kifizetésének köszönhető, megjegyezte ugyanakkor, hogy az első kilenc hónapban így is minimálisan visszaesett a forgalom.

AP

Az elemző kiemelte, hogy az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma egy év alatt 1,5 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer kiskereskedelemé pedig 0,6 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Az egyes üzlettípusok forgalmának alakulása vegyes képet mutatott; tovább növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, a könyv-, újság-, papíráru, egyéb iparcikk- és illatszerüzletekben.

Ezzel szemben jelentős mértékben csökkent - előző évi magasabb bázishoz képest - a textil-, ruházati és lábbeli üzletek; kisebb mértékben a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-üzletek és a gyógyszer és gyógyászati üzletek értékesítésének volumene.

Suppan Gergely szerint a növekvő reálbérek ellenére az augusztus-szeptemberben megfigyelt kisebb élénkülés csupán átmeneti lehet, mivel a romló fogyasztói bizalom, a drámai mértékben megugró törlesztőrészletek, valamint a lakosság óvatossági megtakarítási ezt ellensúlyozzák.

Úgy véli, hogy a jövő évi adóváltozások miatt 2012-ben folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassú mérséklődése. A következő hónapokban stagnálásra számít, egyes hónapokban marginális visszaesés, míg más hónapokban marginális növekedés lehet.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek azt mondta: a "valóságos, nyers" adatok nézve kiderül, hogy tizedszázalékokkal ugyan, de szeptemberben az előző év szeptemberéhez képest nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Hozzátette: a válság ellenére, ha nehéz körülmények között is, de nagyságrendjét tekintve szinten maradt a fogyasztás, úgy, hogy az első háromnegyed évben 287 milliárd forinttal többet költöttünk, mint tavaly a hasonló időszakban.

A fogyasztást két fontos tényező húzta vissza, az egyik a devizahitelesek többletterhe, a másik pedig az élelmiszereket, a háztartási energiát és az üzemanyagokat sújtó, az átlagnál nagyobb infláció - hívta fel a figyelmet ezzel arra, hogy bár a fogyasztók ugyanannyi terméket vásároltak mint tavaly, de jóval több pénzt hagytak a pénztárakban.

Vámos György kiemelte: a háztartások erejét nagymértékben segítette az, hogy az új szja-rendszerben és a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével több pénz maradt a zsebekben. E két intézkedés nélkül visszaesett volna a fogyasztás - hívta fel a figyelmet. Szerinte minden nehézség ellenére van remény arra, hogy a karácsonyi forgalom legalább akkora legyen, mint a tavalyi. Ehhez az kell, hogy a kormány a devizahiteleseknek újabb ígéretet, segítséget nyújtson - vélekedett.