Évtizedes mélységbe zuhant a vállalati hitelezés Magyarországon
Az első negyedév beszakadása is a magyar gazdaság vesszőfutását tükrözi.
Az első negyedév beszakadása is a magyar gazdaság vesszőfutását tükrözi.
A Gazdaságkutató elemzése szerint a célnak nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is.
Az MNB keddi döntésének hatását a legtöbb magyarországi adós nem fogja megérezni, de néhány betétet és hitelt már tényleg közvetlenül érint a 75 bázispontos kamatszintcsökkentés.
A legnagyobb gondnak a megrendelések visszaesését és a veszteséges működését tartják. Nyáron a kkv-k több állami támogatású kölcsönt vettek fel, mint piacit, miközben egyre nő a körbetartozások kialakulásának kockázata. Viszont a bankok által vállalt 12 százalékos kamatplafon fél évvel hozhatja előre a kamatcsökkentést.
16 bank közül csak kettőnél találta rendben az előtörlesztések kezelését az MNB, a többiek rosszul tájékoztattak róla, és késve számolták el az ilyen befizetéseket. Négyüket meg is bírságolták.
Jobban szűkül 2024-től a pályázásra jogosultak mezőnye, mint ahogyan azt pusztán a 30 éves limit alapján gondolnánk.
A jelzáloghitelek és a Babaváró iránti kereslet nagyot esett, a cégek is óvatosabban vesznek fel hitelt. A kamat- és a díjbevételek így is nőni tudtak, ezért az előző évekhez képest nagyobb nyereséggel zárta az Erste az idei első félévet.
Kifutott a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása – bár a sok igénylés miatt még az utolsó utáni pillanatban is tett engedményeket a Magyar Államkincstár –, de mi maradt azoknak, akik még csak most vágnának bele lakásuk korszerűsítésébe? A hvg.hu és a Bankmonitor közös podcastjában sorra vettük, hogy mi a helyzet az építőanyagok áraival, kapható-e már időben szakember, és milyen támogatásokhoz, hitelekhez lehet még hozzáférni.
A Világbank szerint Minszk közel 70 millió dolláros hátralékot halmozott fel.
A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra. Az MNB pénteki döntései azonnal jelentkeztek a bankközi kamatokban, és az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a 18 százalék lesz az új viszonyítási pont a hitelek árában.
Hiába drágultak májusban már jól láthatóan a hitelek, a legnépszerűbb kölcsönökből több fogyott. A lakáscélú szerződéseknél a zöldhitel-roham még nagyon meglátszik a számokon, a babaváróban és a személyi kölcsönben inkább a kereslet stabilizálódásáról lehet beszélni az elmúlt hónapokban.
Nemcsak a fogyasztó árak emelkedése közelíti a 10 százalékot, hanem a hitelinfláció is. Egy 800 000 forintos személyi kölcsönnél minimum 77 ezer forinttal kell többet visszafizetnünk, mint egy éve – számolta ki a Bank360.hu. Nagyobb összegű hitelnél kisebb a drágulás.
Több adószabály megváltozik az új év kezdetétől, jönnek a választásra időzített adóvisszatérítések és adókedvezmények. Megemelkedik nem csak a minimálbér, hanem sok olyan támogatás is, amelyet a minimálbér alapján számolnak ki. Jön a nyugdíjemelés, nő az útdíj és néhány hitel kamatát is rögzítik. Összegyűjtöttük, milyen szabályok változnak 2022. január 1-jétől.
A rendeleteket Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi. Azok, akik igazán kockázatos hitellel rendelkeznek, pénzt kaphatnak vissza.
Tavalyhoz képest csökkent a Babaváró hitelprogram keretében folyósított összeg, amiben az is szerepet játszik a Bankmonitor szakértői szerint, hogy a korábbiaknál többen nem felelnek meg a folyósítás valamelyik feltételének.
A kkv-hitelek kétharmada az NHP Hajrá! programhoz kötődött.
Az ausztrálok kihátrálnának több projektből, őket pedig mások is követhetik, napról napra romlik ugyanis a Nyugat és Peking kapcsolata. Közben a kínai hitelek alatt görnyedő államok külső segítséget remélnek.
Nagyot nőtt az Erste nyeresége az év első három hónapjában – hangzott el a bank online sajtótájékoztatóján. Ugyan kevesebb új hitelt helyeztek ki, mint egy éve ilyenkor, a kisvállalkozásoknak adott hitelek száma nagyot nőtt, ami a válság utáni visszapattanás jele is lehet.
Mivel számolhat az átlagember saját pénzügyeit illetően 2021-ben? Az új állami támogatások és támogatott hitelek tükrében hogyan alakulhatnak a lakásárak? Magasabbak, vagy alacsonyabbak lesznek a kamatok az elérhető hitelek és a megtakarítások tekintetében? Szükséges-e újabb masszív forint-leértékelődéssel számolnunk? Pénzügyi kitekintő az idei évre a Bankmonitortól.
Több Magyar Közlöny is megjelent az éjjel, az egyikben a hitelmoratórium hosszabbításáról rendelkeznek.