Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A két államfő a csütörtök-pénteki következő uniós csúcstalálkozó előkészítése kapcsán találkozott Párizsban, és megállapodtak arról, hogy az eurókötvények kibocsátása nem jelent megoldást az euróövezeti válságra, annak ellenére, hogy többek szerint épp ez jelenthetné a kiutat, Németország azonban mindevégig elzárkózott az ötlettől.
"Németország és Franciaország teljes mértékben egyetért abban, hogy az eurókötvények egyáltalán nem jelentenek megoldást a válságra. Semmi esetre sem" - hangsúlyozta Sarkozy elnök engedve a német követelésnek.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy
AP
A két államfő végre egy platformra jutott a gazdasági kormányzást érintő kérdésekben is, ahogy ugyanis a francia elnök elmondta, Párizs és Berlin egy "új szerződést" szeretne vagy mind a 27, vagy kizárólag a 17 eurót használó tagállam, a többieknek pedig csupán az önkéntes részvételével.
Sarkozy kijelentette, automatikus szankciókat szeretnének azokban az esetkeben, ha az egyes államok államháztartási hiánya túllépi a 3 százalékot, ám a francia elnök sietett leszögezni, hogy az Európai Bíróság nem fogja tudni "eltörölni a nemzeti költségvetéseket".
Angela Merkel hozzátette, azért van szükség egy "új szerződésre", mert ezeket a változtatásokat nem tudják végrehajtani a már létező uniós szerződések keretei között, ezért strukturális változtatásokra van szükség.
A szerződésmódosításhoz a francia-német javaslat szerint nem kell majd egyhangú döntés, hanem 85 százalékos minőségi többség elegendő lenne annak érdekében, hogy egy ország egyedül ne tudja megakadályozni az eljárást.
Mint mondták, a francia-német átfogó megállapodásról szerdán, az uniós csúcs előtt egy levélben fogják értesíteni Herman Van Rompuy-t, az Európai Unió Tanácsának első állandó elnökét. Azt is elárulták, hogy Párizs és Berlin azt reméli, hogy az euróövezet márciusig meg tud állapodni a szerződésmódosításról.
Sarkozy elnök azt is elmondta: azt is szeretnék, hogy az eurózóna állam- és kormányfői minden hónapban találkozzanak "egészen addig, amíg a válság tart". A havi megbeszéléseknek pontos napirendje lenne az eurózóna gazdasági növekedésének ösztönzésével kapcsolatban - tette hozzá. Merkel lehetséges témaként említette a munkajogot és az infrastruktúrafejlesztéseket.
Mindketten az Európai Stabilitási Mechanizmus( ESM) beindításának előbbre hozatalát sürgették. Párizs és Berlin célja, hogy a tervezettnél egy évvel korábban, azaz már 2012-ben létrehozzák a közös valuta térségének állandó mentőmechanizmusát, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) felváltó ESM-t. Hasonlóan nyilatkozott hétfő reggel Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa egy finn rádióinterjúban.
Az Európa Központi Bank (EKB) szerepének kapcsán Sarkozy csak annyit mondott, hogy a frankfurti székhelyű intézmény független marad, és korábbi ígéretükhöz híven Párizs és Berlin tartózkodik minden egyéb politikai kommentártól a kérdésben.
