A beszámoló szerint az exportengedélyek alapján számolt érték csökkent ugyan – a 2009-ben elért 5,043 milliárd euróról 4,754 milliárd euróra –, a tényleges kivitel azonban a 2009-es 1,339 milliárdról 2,119 milliárdra nőtt, ami 60 százalékos növekedés.

A kormány az exportengedélyek alapján számolt – és csökkenést mutató – értéket emelte ki a jelentésben, Steffen Seibert kormányszóvivő pedig sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy Berlin továbbra is tartja magát az igen szigorú uniós fegyverkiviteli szabályokhoz. Kommentátorok azonban felhívják a figyelmet, hogy a tényleges kivitel tavaly érte el a legnagyobb értéket azóta, hogy a kormány rendszeresen jelentést készít a fegyverexport alakulásáról. Az első vizsgált év 1999 volt.

A jelentés szerint a legtöbb hadi felszerelést NATO-országokba exportálták a német gyártók, és a fejlődő országok részesedése a teljes exportból csökkent: a 2009-es 8,2 százalékról 7,7 százalékra esett vissza. Ugyanakkor megfigyelők kiemelik, hogy a fejlődő országokba irányuló export értéke 2009-hez képest nagyjából megduplázódott, 52 millió euróról 108 millióra nőtt.

Ugyancsak szerdán a Die Zeit című hetilap online kiadásában rijádi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Szaúd-Arábia vásárolni kíván Németországtól 270 darab Leopard 2 A7+ típusú harckocsit. A szaúdi üzlet ügye körül idén nyáron heves vita volt a német parlamentben. Az értékesítést ellenzők azzal érveltek, hogy Szaúd-Arábia a térség egyik legkeményebb diktatúrája, és az üzlettel hiteltelenné válna a német kormány emberi jogi politikája.