Pertársaságokat szerveznek a Facebookon, blogokon (például itt), mozgolódnak a szakszervezetek is, és beperelnék az államot a magánnyugdíjpénztáraknál maradt tagok. A biztosítékot a pénztári tagdíj megszüntetéséről szóló kormánypárti terv verte ki, ami szerint a pénztártagok 10 százalékos nyugdíjjáruléka január elsejét követően sem kerülhet a pénztárakhoz, sőt, a parlament honlapján olvasható javaslat (pdf) alapján végleg megszűnik ez a lehetőség.

A jelek szerint ez sokakat feldühít a pénztártagok 100 ezres csoportjából. Idén januárban ugyanis részben éppen azért döntöttek a maradás mellett, mert a kormány azt ígérte: a 2010. november elsejétől 2011 végéig tartó járulékátutalási moratórium után jóváírja a 14 hónapra kölcsönvett összegeket, és 2012-től ismét a pénztárak kapják majd a tagok 10 százalékos havi járulékát.

Várják a végeredményt

A pénztártagok közül többen felkeresték a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy a jogi lehetőségeikről érdeklődjenek. A szervezet leghamarabb január elején foglal állást, ezért addig a kasszatagok türelmét kérik - mondta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Amennyiben a pénztártagok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak, a pertársaságoknak legfeljebb annyi értelmük van, hogy egy ügyvéd megfizetésével, olcsóbban megúszhatják a történetet. A pertársaságokat a magyar jog ismeri, a strasbourgi bíróság viszont csak egyéni panaszokat fogad be, így mindenkinek külön eljárást kell indítania és lefolytatnia.

Magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról nyilatkozó pénztártag az év elején

HVG Archív

Januártól valószínűleg a Stabilitás Pénztárszövetség is jogi tanácsokkal segíti majd tagjait - mondta Bába Julianna a hvg.hu-nak, de hangsúlyozta, korlátozott a pénztárak pénzügyi mozgástere, ezért a szövetség egyelőre nem tesz határozott vállalást. A Stabilitás Pénztárszövetség leköszönt elnöke és a Magyar Helsinki Bizottság jogásza azonban hangsúlyozta, egyelőre azt sem lehet tudni, pontosan mi lesz a törvényhozási végeredmény. A tagdíjak megszüntetéséről szóló javaslatot a két ünnep között fogadhatja el a parlament, és még csak arról született döntés, hogy a jövő évi költségvetés 2012-ben is lestoppolja a nyugdíjjárulékok átutalását a pénztáraknak. A legújabb költségvetési kiigazítás egyik lényeges eleme ugyanis a magánnyugdíjpénztárakat illető 48 milliárd forint felhasználása a büdzsé kiegyensúlyozására.

Már elindultak a strasbourgi eljárások

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai és több tucat kasszatag egy éve már elindítottak egy eljárást a strasbourgi emberi jogi bíróságon amiatt, hogy a pénztáraknál maradók a tavaly elfogadott szabályok szerint 2012-től már nem szerezhetnek szolgálati időt és így jogosultságot az állami nyugdíjra. Nekik nagyrészt csak a pénztári tagdíjukból lehetne nyugdíjuk, pedig saját jövedelmük terhére a munkáltatójuknak továbbra is be kell fizetnie az államnak a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást. Azért kapták ezt a büntetést, mert - mint Matolcsy György akkoriban fogalmazott - "kiszerződtek a szolidaritáson alapuló közösségből".

Ez azonban a Magyar Helsinki Bizottság szerint diszkrimináció. A kérelemben azt követelik, hogy adják vissza a pénztártagoknak az állami nyugdíjjogosultságot. A strasbourgi eljárások jellemzően három évig is eltartanak, így körülbelül másfél-két év múlva várható ítélet. Ebben az ügyben nagy valószínűséggel nyerni fognak a kasszatagok – mondta Tóth Balázs, és hozzátette, ha időközben megszűnnek a pénztári tagdíjak is, akkor nem új eljárást indítanak, hanem a benyújtott kérelmeket fogják kiegészíteni. Eszerint a tagdíjak megszüntetése miatti kiegészítésekről is 2013-14 körül dönthet a bíróság.

Vissza lehet követelni a pénzt

A pénztári tagdíjak megszüntetésével (és azzal is, ha nem szüntetik meg, de a jövő évben elvonja a kormány a pénztáraktól) az eddiginél is súlyosabb jogi helyzet állna elő – mondta a Helsinki Bizottság jogásza.

Először is a pénztártagok január elsejétől sem a 10 százalékos egyéni, sem a 24 százalékos munkáltatói befizetéseik után nem szereznének nyugdíjat. Ezzel végleg kirekesztett csoporttá válnának, akiktől a kormány azért vonja meg a nyugdíjat, mert az öngondoskodás mellett döntöttek.

Másodszor, a befizetések további visszatartása jövőre várhatóan sorra be fogja dönteni a pénztárakat, és ezzel előállhat az a helyzet, hogy a náluk maradt 230 milliárd forintnyi megtakarítás is „államosítódik”. A hatályos törvény szerint ugyanis, ha bedől egy pénztár és a kasszatag nem tud másikba átlépni, visszakerül a tb-rendszerbe.

Ebben az esetben azonban felmerülhet a tulajdonjog sérelme, így az emberi jogi bíróságon keresztül valószínűleg vissza lehet követelni az államosított pénzt – vélik egyes jogi szakértők.

Okafogyottá válhatnak a kérelmek

Felmerül azonban a veszély, hogy ha minden pénztár megszűnik, okafogyottá válnak a pénztártagok kérelmei a strasbourgi bíróságon, mert a jövőben olyan helyzetet alakít ki a kormány, amelyben minden pénztártag – szembesülve a teljes kisemmizéssel és a totális diszkriminációval – magától lép majd vissza egy új szabályozás alapján.

A helyzetet súlyosbíthatja, hogy ha átkerül az államhoz a pénztáraknál lévő maradék megtakarítás, akkor később nem lehet majd visszakövetni, kinek mennyi megtakarítását államosították, és mennyi járulékot vettek el tőle. Ez ugyanis csak akkor lenne lehetséges, ha a kormány betartotta volna ígéretét, és mára létrehozta volna az egyéni számlákat. Ebben az ügyben azonban semmilyen előrelépés nem történt. Így nincs olyan rendszer az állam kezében, amely pontosan nyilvántartaná a munkavállalóktól beszedett nyugdíjjárulékokat.

Az Alkotmánybíróságnál is lehet próbálkozni

Az Alkotmánybíróság (AB) idén már nem dönt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával kapcsolatos eddigi beadványokról, jövőre viszont az összes lezáratlan ügyet törlik az Alkotmánybíróságról szóló új törvény rendelkezései alapján.

Viszont 2012. március 31-ig lehet kérni a megkezdett eljárások folytatását, ha a benyújtó bizonyítja, hogy személyesen érintett az ügyben (eddig erre nem volt szükség alkotmánybírósági beadványoknál).

Január elsejétől a kasszatagok már csak magánszemélyként nyújthatnak be alkotmánybírósági panaszt. Ebben az esetben azonban jogi képviselőre lesz szükségük, és kérdés, hogy az AB elfogadja-e az új beadványt. Ugyanis az új alaptörvény szerint akkor lehet alkotmánybírósági panasszal élni ebben az esetben, ha a kifogásolt intézkedés hat hónapon belül lépett életbe, bár egyedi bírói döntés alapján ez lehet rövidebb is.

Ennek alapján a tagdíjak megszüntetése miatt még lesz esély arra, hogy az AB befogadjon új beadványokat, a nyugdíjjogosultság megvonása miatt viszont már nem biztos, ugyanis az erről szóló törvény már több mint egy éve hatályba lépett.