Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Útmutatót tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bérkompenzáció szabályairól és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezményről. Az NGM még tematikus ügyfélszolgálatot is indított, hogy válaszoljon a felmerült jogértelmezési kérdésekre (ezen a címen lehet kérdezni).
Mint ismert a kormány azért találta ki a bérkompenzációt, mert január elsejétől megszűnik az adójóváírás, valamint egy százalékponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés miatt 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők bére nominálisan is jelentősen csökkenne.
Csökkennek a reálbérek
A kormány azt a megoldást választotta, hogy a munkáltatókat a 2011-es nettó nominális bérek megőrzésére kényszeríti a munkavállalók bruttó béreinek emelésével. Fontos megjegyezni, ez azt jelenti, hogy reálértéken jövőre nagyjából 4-5 százalékkal csökkennek ezek a bérek, körülbelül ekkora lesz ugyanis az infláció.
Végel Dániel
A kormány.hu-ra felkerült 16 oldalas dokumentum (ennyit a sörlatét méretére leegyszerűsített adózásról, amit tavaly ígért a kormány) számos példával illusztrálja az elvárt bérnövekedés teljesítését, valamint tartalmazza egyebek között, hogy kik igényelhetik a kompenzációt, és hogyan számítják ennek összegét.
Csak teljes kompenzációért jár állami támogatás
A nettó bérek szinten tartását legalacsonyabb keresetű munkavállalók esetében úgy éri el a kormány, hogy drasztikusan megemeli a minimálbért (78 ezerről 93 ezer forintra), illetve a garantált bérminimumot (94 ezerről 108 ezer forintra).
Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a kötelező legkisebb bér nem kompenzálja a nominális keresetcsökkenést, azt várja el a kormány a munkáltatóktól, hogy olyan mértékben emeljék a bruttó bért, hogy a nominális nettó 2011-hez képest ne változzon.
A munkáltatóknak azonban csak 5 százalékos béremelést kell állniuk, az afeletti béremelés teljes költségét adókedvezményként levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. Erre azonban csak akkor válnak jogosulttá, ha minden munkavállalójuknál végrehajtják a kompenzációt. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató - áll az útmutatóban.
Ha nem minden munkavállalót kompenzál a munkáltató, akkor már nem vehető igénybe a kedvezmény. Ha pedig a munkavállalók legalább kétharmadát nem kompenzálja a munkáltató, akkor szankciókkal számolhat.
A büntetések azonban sok cég esetében valószínűleg teljesen súlytalan lesz, így nem jelentenek majd komoly ösztönzést a béremelésre. A szankció ugyanis az lesz, hogy a munkáltató nem indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve nem részesülhet költségvetési támogatásban.
Kinek jár a bérkompenzáció?
Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókat kell kompenzálni. Ebbe beletartoznak a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján nemcsak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók.
A költségvetési intézményeket közvetlenül kompenzálják
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény lehetősége nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik.
A magánszférára kitalált bérkompenzáció alá a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások és a non-profit szervezetek tartoznak.
