"Simán el tudom képzelni erről a kormányról, hogy ha nem sikerül megkaparintaniuk a magán-nyugdíjpénztári tagok számláin felhalmozott, 200-300 milliárd forintos vagyont, akkor újabb jogszabályokkal próbálják majd rákényszeríteni a tagokat a visszalépésre az állami rendszerbe" - véli Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere.

Oszkó a Népszabadságnak azt mondta, szerinte meglepetés is érheti a kormányt, mert Orbánék várakozásával szemben kevesebben fogják majd a visszalépést választani jövő márciusig, ameddig ezt megtehetik. A szakember nem számít tömeges visszalépésre.

A volt pénzügyminiszter úgy véli, a magán-nyugdíjpénztári tagok visszalépését a kormány csak azért erőlteti, mert minden eszközzel biztosítani akarja a költségvetési hiánycél betartását. Szerinte ezt szolgálja a pénztártagok 10 százalékos járulékának lenyelése, ami 48 milliárd forintot jelent, ám ha a tagok visszalépnek, ennek az összegnek a hatszorosát is megszerezhetnék.

Oszkó Péter szerint az Alkotmánybíróság azzal, hogy nem hozott döntést a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényekkel kapcsolatban, csak "blamálta magát", mert a nyugdíjrendszer átalakítása nyilvánvalóan jogsértő. A volt pénzügyminiszter elvárta volna, hogy elvi éllel rögzítsék, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által fizetett járulékok állami nyugdíjjogosultságot eredményeznek.

Oszkó a Népszabadságnak azt mondta, ő maga egyelőre nem döntötte el, hogy pénztártag marad-e, mert ha nem is kaphatnak teljes állami nyugdíjat a magánnyugdíjpénztáraknál maradók, azt a kormány egyelőre nem tisztázta, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak az államtól.

A volt pénzügyminiszter kiemelte, a rendszerváltás óta nem volt ekkora mértékű felesleges pénzköltés az állami kasszában, mint ahogy a kormány bánt a 3000 milliárdos nyugdíjvagyonnal - Oszkó szerint egy fillér sem hasznosult az elvett vagyonból, a további 200-300 milliárdból pedig úgy véli, tartósan nem lehet a költségvetési lyukakat betömködni, és az uniós túlzott deficit-eljárást sem fogják megszüntetni.