EIB: Athén kiválása az euróövezetből "nem választási lehetőség"

Wilhelm Molterer az előző éjjel elfogadott új görög mentőcsomagról kijelentette, Görögországnak teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeket és végrehajtania a szükséges intézkedéseket a közigazgatásban és a gazdaságban. A megállapodás másik eleme az európai szolidaritási hozzájárulás.

Mint mondta, ez az EIB számára ez a szükséges növekedési impulzusok támogatását jelenti. "Osztatlan felelősség" nyugszik Görögország, az EU és az EIB vállán - fogalmazott az alelnök. Hangsúlyozta, nem elegendő kizárólag az államadósság-rendezésre összpontosítani, növekedési kilátásokra is szükség van. Kijelentette, Athén kiválása az euróövezetből "nem választási lehetőség".

Tavaly az EIB, az EU fejlesztési bankja kétmilliárd euró hitelt fizetett ki görögországi programokra. Molterer felidézte Werner Hoyer EIB-elnök korábbi kijelentését, amely szerint ez az összeg várhatóan idén is rendelkezésre áll, amennyiben létrejön a megállapodás az athéni kormány és az Európai Bizottság között. Hozzátette, hogy egyedül a kis- és középvállalkozások támogatására egymilliárd euró juthat, ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal az Európai Garanciaalapról. A kis- és közepes méretű vállalkozások mellett a támogatások másik kiemelte területeként az infrastruktúra-fejlesztést nevezte meg Molterer.

Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások fontos perspektívát jelentenek a bank magyarországi hitelezési tevékenysége szempontjából - felelte Molterer egy újságírói kérdésre. Mint mondta, az EIB hitelezési tevékenységének egyik alapfeltétele, hogy kivitelezhető gazdasági projektek álljanak rendelkezésre. Ezzel egyidejűleg azt is akarja az EIB, hogy az IMF és a kormány között "ésszerű együttműködés" legyen. "Ez fontos alap az értelmes gazdasági programok kidolgozásához" - tette hozzá. "A tárgyalások folyamatban vannak. (...) Fontos pont, hogy tudjuk: ez a kilátás a mi konkrét hitelezési tevékenységünket is lehetővé teszi majd" - fogalmazott.

Tavaly 1,399 milliárd EIB-hitelt írtak alá magyar programokra. Molterer 2012-re vonatkozóan nem bocsátkozott becslésbe. Az EIB nem alkalmaz keretösszegeket országokra lebontva, a finanszírozás a támogatható programoktól és az uniós súlypontoktól függ.

A sajtótájékoztatón ismertetett adatok szerint 2011-ben összesen 60 milliárd euróról írt alá szerződést az EIB. Ennek 90 százalékát (54 milliárd eurót) uniós országokban, a fennmaradó hányadot a csatlakozásra törekvő, valamint a keleti és a déli szomszédságpolitika alá tartozó országokban ígérték oda. Ausztriában 2,02 milliárd euró kölcsönt helyezett ki az intézet. Legnagyobbrészt megújuló energiaforrások felhasználására (475 millió euró), valamint közlekedési és infrastrukturális projektek fejlesztésére adtak hiteleket. Egyenként 400 millió euróval finanszírozták két nagy osztrák közlekedés-fejlesztési program, az alsó Inn-völgyi vasútvonal és az S-10-es gyorsforgalmi autóút építését. Mindkettő a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN) uniós fejlesztési célterület része.

Molterer hangsúlyozta, továbbra is az EIB kiemelt célterülete a kis- és középvállalkozások támogatása. Rámutatott, hogy az új uniós munkahelyek 80 százaléka a kkv-knál keletkezett. Összesen 13 milliárd euróval finanszírozott az EIB tavaly kkv-s programokat, ebből 265 milliót kaptak osztrák vállalatok.