Megállapodásra jutottak az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei kedd hajnalban a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra történő leszorítását irányozza elő az évtized végéig - közölte két uniós tisztségviselő. A megállapodás hírére erősödött az euró. A miniszterek tizenkét órás brüsszeli tanácskozás után jutottak megegyezésre. Görögország pénzügyi helyzetének középtávú rendezésével és a tervek szerint fenntartható útra állításával az egész eurózóna gazdaságait hónapok óta sújtó bizonytalanságnak lehet vége.

Az egyik tisztségviselő elmondta: a hitelcsomag 130 milliárd eurós lesz, 2020-ig pedig 121 százalékra akarják leszorítani a görög GDP-arányos államadósságot, amit már csak írásos nyilatkozatba kell foglalniuk a minisztereknek. Egy másik tisztségviselő megerősítette az említett számokat, de óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy még csak most kezdték meg a zárónyilatkozat megszövegezését.

Az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 121 százalékos szintje nagyon közel áll ahhoz a 120 százalékhoz, amelyet a brüsszeli tárgyalások több résztvevője - köztük Németország és Hollandia, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - hosszú távon fenntarthatónak tart. Mindezt az uniós kormányfők által korábban az eurózónában kivételesnek minősített strukturált csődön keresztül valósítják meg. Ennek keretében a görög kormány átstrukturálja az ország hiteleit, 200 milliárd euró érték körüli államkötvényt cserélve be a bankokkal. Görögország magánhitelezői a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le.

Enélkül a manőver és az újabb hitelek híján Athén márciusban nem lenne képes visszafizetni lejáró következő 14,5 milliárd eurónyi kötvénytartozását. Korábban a nominális érték 50 százalékának leírásáról szóló hírek láttak napvilágot, ami azt jelentette volna, hogy a kötvények nettó piaci értékük közel 70 százalékát veszítik el.

Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja a kedden született megállapodás - hangoztatta Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke az ülést követően. Szerinte mind a magánhitelezők, mind az állami résztvevők jelenős további erőfeszítéseket tettek, hogy garantálni tudják a görög államadósság szintjének leszorítását a tagországok állam- és kormányfőinek korábbi iránymutatásaiban szereplő, a GDP-hez viszonyított 120 százalékos szintre 2020-ra. Mindez megerősíti Görögország helyét az euróövezetben - szögezte le a luxemburgi miniszterelnök.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hozzátették: a megállapodás lehetővé teszi a program pontos végrehajtását és a gyakorlatba iktatás szigorú ellenőrzését is.

A kedd hajnali brüsszeli megállapodás hírére erősödött az euró, a közös uniós fizetőeszköz dollárárfolyama a bankközi devizapiacon tíz perc alatt 1,3185-ről 1,3266-ra szökött fel. Ez már a második mentőcsomag Görögország számára, amely 2010 májusában az euróövezeti tagországok kormányaival és az IMF-fel kötött kétoldalú hitelmegállapodások révén összesen 110 milliárd euróhoz jutott.

A pénzügyminiszterek a görög döntések mellett fontos lépéseket tettek az ideiglenes euróövezeti mentőalapra (EFSF) vonatkozó tagállami pénzügyi garanciák megemelése ügyében. Erre azért lesz szükség, hogy a piacokról tudják fedezni a Görögországnak nyújtandó hiteleket. Ezek folyósítását a soron következő márciusi EU-csúcs előtt azonban még jóvá kell hagynia a német parlamentnek, mielőtt azt formálisan is elfogadják az uniós állam- és kormányfők.

Hasonlóképpen a csúcsot előkészítő tárgyalások zajlottak az eurócsoportban arról, hogy az 440 milliárdos EFSF jövő év közepéig párhuzamosan működhessen az eredeti tervekkel szemben már idén júliustól működésbe lépő 500 milliárdos Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM). A két válságalap hitelképessége így a tervek szerint 1000 milliárd körülire duzzadna. Erre azért is nagy szükség lehet, mert a legfejlettebb államokat tömörítő G20-ak pénzügyminisztereinek következő február 24-től Mexikóban tartandó találkozóján értesülések szerint az IMF nagyobb szerepvállalását az eurózóna hitelezésében az EFSF és az ESM párhuzamos működéséhez köthetik a résztvevő országok vezetői.