Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el a hajnalban - még nem a 27 EU-ország, hanem a 17 eurózónabeli ország pénzügyminisztere által elfogadott - görög mentőcsomagról, illetve arról, hogy szükségessé válhat-e a görög támogatási modell alkalmazása más országok esetében is. Rehn erre határozott nemmel válaszolt, és a kérdésekben külön is nevesített Portugáliáról, illetve Írországról azt mondta: ebben a két országban rendben zajlik a gazdasági kiigazítási folyamat.
"Az elmúlt két évben és most az éjjel megtanultam, hogy a 'maraton' tényleg görög szó" - jegyezte meg a finn EU-biztos, miután kedd hajnali öt órára sikerült tető alá hozni Görögország újabb, 130 milliárd euró értékű mentőprogramját. A projekt legfőbb sajátossága a magánhitelezők részéről történő, nagy arányú adósságleírás, amelynek nyomán a görög papírok értékének névlegesen 53,5 százalékáról, valós piaci értéken számolva mintegy háromnegyedéről lemondanak, cserébe a szabályozatlan görög államcsőd elkerüléséért, a továbbra is fenntartott követelések behajthatóságának reményéért.
A követelés részleges leírása - meglehetősen érzékletes angol pénzügyi szakszóval: a "haircut", vagyis a "hajvágás" - mintegy száz milliárd euróval csökkenti a görögök adósságterheit. Anders Borg, az euróövezethez nem tartozó Svédország pénzügyminisztere azt mondta: a kedd hajnali megállapodással a görög tragédia természetesen folytatódik, most csak a hosszú dráma egyik felvonása ért véget. George Osborne, a brit kincstárügyek minisztere a megállapodás kapcsán úgy fogalmazott: "az eurózóna kollektív módon odaállt a közös fizetőeszköze mögé, amit Nagy-Britannia mindig is sürgetett".
