Bár a válságadókkal és a nyugdíjvagyon államosításával a költségvetési hiány valóban nem indokolja a kohéziós támogatás befagyasztását, Magyarország strukturális hiánya továbbra is magas, erre figyelmeztet az Európai Bizottság döntése - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László.

"Ez elég durva, de alapvetően jelző intézkedés, ami arra utal, hogy ha majd az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elkezd hivatalosan is tárgyalni Magyarországgal a hitelnyújtás feltételeiről, akkor meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogy mekkora is a szerkezeti hiány, és be kell mutatnunk a csökkentésére irányuló konkrét intézkedéseket" - hangsúlyozta.

European Community

Csaba László kiemelte, hogy az Európai Bizottság döntése a hiteltárgyalásokra nézve sem biztató, mert megjeleníti azt a rossz viszonyt, ami a magyar kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt időszakban kialakult. A közgazdász úgy vélte, hogy az idei költségvetés hiánycélja még mindig áll, ám ez nem válasz arra a sokak által feltett a kérdésre, hogy mi történhet a következő 2-2,5 évben.

Önmagában nem baj, hogy Magyarország a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került - vélekedett Csaba László, de egyelőre elmaradt az a fajta magyar csoda, amit sokan vártak. Szó sincs arról, amiről 2011 augusztusáig beszéltek, vagyis az 5-5,5 százalékos növekedésről, tömeges munkahelyteremtésről, a forint árfolyamának erősödéséről, az infláció csökkenéséről, a költségvetési egyensúly javulásáról - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy további nagyon nehéz időszakra kell felkészülni.

Mint megírtuk: a jövőre esedékes kohéziós támogatásokból 143,5 milliárd forintnak megfelelő kötelezettségvállalás befagyasztását javasolta az Európai Bizottság, mivel Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a túlzotthiány-eljárásban tett brüsszeli ajánlásokat. További részleteket itt olvashat!