Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A jövő évtől esedékes kohéziós támogatásokból 495,184 millió euró kötelezettségvállalás felfüggesztésére tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság (EB), miután Magyarország 2004 óta, a kétszer elhalasztott határidő ellenére egyszer sem teljesítette a bizottság túlzottdeficit-eljárásban tett ajánlásait - jelentette be Olli Rehn pénzügyi, és Johannes Hahn regionális ügyekért felelős biztos Brüsszelben.
A fő probléma az, hogy Magyarország, ha idén nem is, jövőre ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".
A bizottsági javaslatra az után került sor, hogy az EB januárban kimondta, majd az uniós pénzügyminiszterek is megállapították, hogy nem teljesítettük a túlzott deficit lefaragására legutóbb 2009 júliusában tett vállalásainkat. A mai döntés nyomán az uniós pénzügyminiszterek várhatóan március 12-i ülésükön hagyhatják jóvá a biztosok javaslatát. A kohéziós támogatásokat a tagállamok felzárkóztatásra kapják az EU-tól. Magyarország esetében a 495 millió euró a jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada. Ez a GDP fél százaléka, 290-es euróárfolyamon 143,5 milliárd forintos veszteséget jelenthet az országnak.
Ösztönző példát statuálnak
A döntés eddig példa nélküli az uniós végrehajtó testület részéről, mivel korábban soha nem lépték meg egyetlen tagállammal szemben sem. A hvg.hu EB-s értesülései szerint a kohéziós pénzek visszatartásával egyrészt példát akar statuálni a költségvetési fegyelmet be nem tartó eurózónán kívül tagállamoknak Brüsszel. Európai bizottsági forrásaink szerint azért döntöttek amellett, hogy már ma kijönnek a javaslattal, mert a látszatát is el akarják kerülni, hogy együtt kezelik a hazánk ellen folyó három kötelezettségszegési eljárást és a túlzottdeficit-eljárást.
AP / Virginia Mayo
Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatban van a szerdai döntés a hazánk elleni három kötelezettségszegési eljárással, Olli Rehn a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: az EB számára kiemelten fontos a demokratikus értékek és a jogállami elvek betartatása. Ezeket a kötelezettségszegési eljárásokban kezeli a testület és várhatóan a következő hetekben dönt is róluk. Ezzel szemben a túlzott hiánnyal, illetve a kohéziós pénzekkel a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett szabályoknak megfelelően foglalkoznak, a fentiektől teljesen függetlenül.
A pénzügyi biztos az Európai Bizottság szerdán kiadott közleménye szerint azt is mondta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".
A sajtótájékoztatón hozzátette, hiába javította tavaly az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával egyszeri lépésként a GDP 10 százalékát kitevő összeggel az ország pénzügyi mérlegét, az nem hozta meg a szükséges strukturális kiigazításokat. Rehn végül elmondta, az európai gazdasági kormányzást és szankciókat erősítő hatos csomag életbelépése nyomán jóval igazságosabb és erősebb szabályok vonatkoznak a költségvetési vállalásaikat nem teljesítő tagállamokra.
Az Orbán-kormány nem vette komolyan a kilátásba helyezett kohéziós támogatás befagyasztásának lehetőségét. Az EB januári határozata, majd annak minisztertanácsi jóváhagyása után azzal érvelt Brüsszelben, hogy mindössze negyed százalékkal lépi túl jövőre a tervek szerint a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százalékos hiánycélt hazánk, miközben a tagállamok túlnyomó többségével szemben túlzottdeficit-eljárás folyik, sok helyen jóval nagyobb költségvetési egyensúlytalanságok miatt.
Rehn: nem szóltak a további megszorításokról
Rehn arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem vették figyelembe a Magyarországon tegnap elhatározott újabb bejelentéseket - amelyek a kormány ígérete szerint elérhetővé teszik jövőre a 3 százalékos hiánycél betartását - a biztos elmondta: "sem a Matolcsy miniszter által a hónap során korábban, sem az Orbán Viktor miniszterelnök által kedden Barroso EB-elnöknek küldött levelek nem tartalmaztak a további megszorításokat alátámasztó tényeket". Emlékeztetett továbbá, hogy a bizottság szakértői csakis nyilvánosan is bejelentett lépéseket vesznek figyelembe.
Mint kedden a hvg.hu beszámolt, az eddigi csomagokon felül a kormány újabb megszorításokról döntött 2012-13-ra: máris kiigazítják a költségvetést, tovább szorítják a gyógyszerkasszát, megvágják a BKV támogatását. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont tagadja, hogy újabb kiigazításról lenne szó, csak további intézkedésekről, ami gyakorlatilag ugyanaz.
Még manőverezhetünk
Ha jövő év elején végül valóban felfüggesztenék a támogatásokat, a folyó kifizetésekben nem okozna fennakadást, csak az új kötelezettségvállalásokra vonatkozik. A büntetésnek direkt költségvetési hatása sem lenne, mert az uniós forrásokat a költségvetésben egyenlegsemlegesen számolják el (az uniótól érkező bevételeket kiadásokként is elszámolják a költségvetésben, hogy ne befolyásolja az egyenleg alakulását). Az elmaradó projektek következményeit viszont a gazdaság, és közvetetten a költségvetés is meg fogja érezni.
Olli Rehn
AP / Yves Logghe
Másrészt az EB döntése nyomán is marad manőverezési lehetősége a magyar kormánynak, amely a döntés visszafordítását akár életbelépése - vagyis év vége - előtt is elérheti, amennyiben meggyőző és fenntartható lépéseket tesz a magyar büdzsé hiányának csökkentésére. Sőt, akár a hatálybalépés után is gyorsan visszavonhatja a bizottság a büntetést, ha pozitív elmozdulást lát a magyar gazdaságpolitikában. Ahhoz, hogy valóban felfüggesszék a kohéziós támogatásokat, nagyon hosszú ideig kell ellenszegülni a szükséges kiigazítás megtételének - fogalmazott korábban egy a brüsszeli döntési módszereket jól ismerő forrásunk.
Erre utalt Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős biztos is: "a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet". A biztos szerint döntésük nem büntetés, hanem ösztönzés, amelynek elsődleges célja, hogy megóvja a magyar gazdaságot további gazdasági nehézségek kialakulásától. A regionális biztos hangsúlyozta, az érintett pénzeket 2015-ig semmiképp nem veszíti el Magyarország. A labda mostantól a magyar kormány térfelén van - tette hozzá Hahn.
A helyzet elsimítására már csak azért is jó esély van, mert a januári brüsszeli értékelés alapján nagyjából 150-200 milliárd forint az a lyuk, amit a kormánynak ki kell igazítania 2013-ra ahhoz, hogy teljesüljön az EU által elvárt, 3 százalék alatti költségvetési deficit. Az újabb kiigazításról szóló kormányhatározatot akár erre tett kísérletként is értelmezhetjük a kormány részéről.
