Kósa Lajos kijelentette, világossá kell tenni azokat a tényeket, amelyek az ország javára szólnak. Ezek között említette, hogy 2004 óta először tavaly, az Orbán-kormány által készített első teljes büdzsé idején csökkent 3 százalék alá a költségvetési hiány. Hozzátette, az Európai Bizottság sem vitatja, hogy a hiány idén is 3 százalék alatt marad. Szavai szerint a testület csak azt állítja, hogy 2013-ban lesz 3,25 százalék a hiány, annak ellenére, hogy - állítása szerint - a kormányerők megteszik azokat a lépéseket, amelyek 3 százalék alatt tartják majd azt.

A műsorvezető kérdésére felelve emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen nem most indultak a kötelezettségszegési eljárások. Úgy összegzett, hogy több mint 20 ilyen eljárás kezdődött, de ezek közül csak 3 keletkezett az Orbán-kormány idején. Szavai szerint nem ezek az eljárások a perdöntőek az ügyben, mert "az a politikai hisztériakeltés, ami a tényektől elrugaszkodva Magyarország ellen folyik, biztos szerepet játszott a bizottság ezen ajánlásában".

Az ügyvezető alelnök személy szerint úgy látta, hogy az ügy nem az országról szól, hanem egy olyan értékrendről, amelynek esetében "Magyarország vette magának a bátorságot és egy kétharmados alaptörvényben rögzítette, és ez számos ponton kiverte a biztosítékot Európában". A politikus visszautalt arra, hogy az unió alapokmányának vitája során is kiemelt témát jelentettek Európa keresztény gyökerei. "Magyarország, akár tagadja valaki, akár nem, egy olyan ország, amelynek modernkori történelmében a kereszténység a meghatározó elvrendszer és értékrend. Mi ezt beírtuk az alkotmányba, mert ez az igazság", akkor is, ha az európai balliberális értelmiség ezt nem tudja elfogadni - közölte.

Hozzátette azt is, hogy ha valaki Európában a baloldali érzelmei miatt nem tudja elfogadni azt, hogy a különböző diktatúrákat egyformán el kell ítélni, azzal nehéz vitatkozni. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy az alaptörvényt ezt kimondta, ami viszont számos politikusnak nem tetszik. Az ellenzéki kritikákra reagálva kiemelte, hogy a túlzottdeficit-eljárás 2004 óta folyik Magyarország ellen és a 2010-ig regnáló szocialista kormányok egyetlen esetben sem tudtak megfelelni a maastrichti kritériumoknak. Hozzátette, ezek a kabinetek ráadásul, nominálisan, több mint a duplájára emelték az ország külső adósságállományát.

Az Andor László uniós biztos szavait idéző műsorvezető felvetésére, amely szerint 2011-ben csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekből sikerült 3 százalék alá csökkenteni a hiányt, azt felelte, hogy a Gyurcsány-kormány idején is voltak olyan intézkedések, amelyek nem a strukturális, hanem - egyedi módon - a nominális hiányt érintették. Példaként említette a Budapest Airport Zrt. privatizációjából befolyó több mint 500 milliárd forintot. "Most a szocialisták katasztrófakormányzásának isszuk meg a levét"- szögezte le a politikus, aki újfent hangsúlyozta, hogy a 2004-2010 között regnáló kabineteknek nem sikerült megfelelniük az uniós elvárásoknak.

A Jobbik véleményére reagálva, amelyik szerint felül kellene vizsgálni Magyarország és Brüsszel kapcsolatát, önmagát elkötelezett uniópártinak nevezte. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy tökéletesnek látja az EU-t, de úgy gondolja, hogy Magyarországnak az európai politikai erőtérben van a helye, mert ott vannak a barátaink és a szövetségeseink. "Nincs más lehetőségünk, mint hogy az uniót próbáljuk meg (...) magunkkal együtt megváltoztatni, hogy egy normálisabb szövetség legyen" - jelentette ki.

Andor László EU-biztos, aki nem ment el az Európai Bizottság ülésére, tökéletesen alkalmatlan a posztjára - szögezte le Kósa Lajos. Hozzátette, hogy a biztosnak, a kérdésben alkotott véleményétől függetlenül, minimum tartózkodnia kellett volna az ügyben. "Andor László egy (...) becsület nélküli ember" - jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki szerint az érintett nem mond le posztjáról.

Szerdán jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Andor László EU-biztos az MTI-nek szerdán azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját, ahol megjelent, már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt.