Vezércsel: miért mondott le Járai?

Elődje, Járai Zsigmond előző nap mondott le a KT éléről, miután – az MTI-nek adott nyilatkozata alapján – rádöbbent, hogy a Költségvetési Tanács irányítása „a köz- és magánszférában ellátott” más funkcióival összeegyeztethetetlen. Ez eddig is így volt, morálisan és gazdasági értelemben egyaránt.

Morálisan azért, mert Járai, az MNB korábbi elnöke, Orbán Viktor tanácsadójaként, 2009 decemberében az élére állt a Fidesz-közeli közgazdászok akciójának, amely a Bajnai-kormány hiteltelenítésére törekedett. (Ezzel kiérdemelte, hogy a választások után Orbán őrá ossza az eltávolítandó jegybankelnök, Simor András megregulázásának szerepét, amihez kinevezték az MNB felügyelőbizottsága élére.) Gazdaságilag pedig azért, mert Járai messze nem független, holott a KT intézménye ezt megkövetelné.

Járai Zsigmond a CIG Pannónia rendezvényén. Cégháttér

Fülöp Máté

Bírálói felrótták neki, hogy közfunkcióból eredően előbb értesül a kormány költségvetési terveiről, mint az általa gründolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. riválisai. Járai ráadásul a KT elnökeként és a jegybank fb-elnökeként kétszeresen is a „főnöke” volt Simor András MNB-elnöknek, a KT harmadik tagjának. Járai az ÁSZ Kovács Árpádot követő új elnökével, a Fidesz-frakciótól teleportált Domokos Lászlóval a független KT-ban kétharmados többséget alkotott – Simorral szemben.

A számvevőszéktől történt visszavonulása óta Kovács Árpád a Szegedi Tudományegyetemen tanít, ezenkívül elnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak és a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaságnak. Utóbbi alapítói között megtalálható például Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke, Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. minap kinevezett vezérigazgatója, Mellár Tamás, aki az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt és Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Decemberi állásfoglalásában a társaság bírálta a kormányt amiatt, hogy a válságadókkal, az adókedvezményekkel és a végtörlesztéssel a „normativitást háttérbe szorítva avatkozott be a gazdaság működésébe”, és fordulatot sürgetett a gazdaságpolitikában. Erről amúgy Kovács Árpád bármikor értekezhetett Orbán Viktor kormányfővel is, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként is összefuthatnak.