Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az adóalappal, az adókivetés módjával, de még az adóalany megállapításával is probléma lehet, ha a kormány végül a BKV-mentésnek azt a módját válassza, amely kedden jelent meg a sajtóban. Eszerint az elképzelés szerint a főváros új extraadót vethetne ki azokra a cégekre, melyek közmű- vagy kábelvezeték-alagútjai, illetve más alépítményei a fővároshoz tartozó földben futnak.
Az új adónem címzettjei informatikai, telekommunikációs és kábeltévés cégek lennének. De rajtuk kívül adóalannyá válhat a vízművek, a csatornázási művek, az elektromos, vagy a gázművek, valamint a jelzőlámpák és más biztosítóberendezések üzemeltetésében tevékeny részt vállaló Siemens és a Mol is, melynek szintén vannak vezetékei a földben.
Az új adónemből a koncepció 15 milliárd forint bevételt vár. A kormány a mai napon, azaz szerdán tárgyal a BKV-mentő csomagról, amely számos elemből, alternatív elképzelésből és azok kombinációjából áll. A BKV megmentéséhez gyors döntésre van szükség, mivel napokon belül lejár 16 milliárd forint hiteltartozása, áprilisban pedig további 14 milliárdnyi kölcsön.
Teljes erőből ötletelnek a BKV megmentésén
Nem kell szakmaiságot keresni ott, ahol nincs
Felsmann Balázs, a Force Motrice partnere, a Gyurcsány-kormány infrastruktúráért felelős államtitkára szerint nem érdemes ebben a felvetésben komoly szakmaiságot keresni vagy azt vizsgálni, hogy az intézkedés mennyire jogszerű, indokolt vagy méltányos. „Az önkormányzat számára a kormány-főváros-kerületek viszonyrendszerben nyilvánvalóvá válhatott, hogy máshonnan nem tud forrást szerezni. Az szja-ból nem marad több bevétel helyben, sőt, inkább elvesznek a fővárostól, miközben állami támogatást sem sikerült szerezni a BKV-nak. Mivel a főváros legnagyobb cége a csőd szélén áll, nagyjából az maradt, hogy valamilyen jogcímen megpróbálnak adót kivetni” – mondta a hvg.hu megkeresésére Felsmann, aki szerint csak azt nézték, hogy be kell szedni 15 milliárdot. Az összegről egyébként szerinte azt sem lehet megmondani, hogy reális-e.
Lövétei István alkotmányjogász szerint jogtechnikailag nincs akadálya, hogy a helyi adókról szóló törvény módosításával az Országgyűlés teremtsen egy ilyen új helyi adónemet, és a főváros ehhez kapcsolódóan önkormányzati rendeletben szabályozza az adó mértékét. Más kérdés, hogy ez felvethet számos gyakorlati problémát (például, hogy mi legyen az adó kiszámításának az alapja). Továbbá fölöslegesen bonyolulttá tenné a rendszert, hiszen a már létező adók, például az úthasználati díj emelése jóval egyszerűbb megoldás lenne.
Ötletelésnek is abszurd
Az érintett szolgáltatók közül többet is megkerestünk. A hivatalos nyilatkozatot valamennyien elhárították, mivel még nem láttak kész koncepciót, a felvetést pedig inkább csak ötletelésnek nevezték. Az egyik érintett cég magas beosztású vezetője szerint a felvetés abszurditását mutatja, hogy a médiában is eleve két különböző olvasata jelent meg az elképzelésnek. (Eredetileg ugyanis az Origo azt írta, hogy az extraadót olyan cégeknek kellene fizetniük, melyek telkei alatt közművezetékek futnak.)
A legtöbb illetékes már az adókivetés alapját sem tudta értelmezni: ha a vezetékkilométerek számítanak majd, akkor kérdés, hogy egy kilométer gáz-, víz-, és áramvezetéket hogyan áraznak majd be, és egyáltalán, hogyan vethető össze a lefektetett optikai kábel kilométere a hagyományos rézével. De ugyanúgy felvethető, hogy az adó miért csak a földben lévő közművekről szól, miért nincsenek benne a légkábelek.
Jó lenne megmérni, mi van a föld alatt
AP / Szandelszky Béla
A jogalany megállapítása is okozhat majd problémákat. A telekommunikációs közműalagutak (melyekben a telekommunikációs hálózatok és a kábeltévék vezetékei, de más esetben a víz- és gázcsövek, valamint az áramkábelek is futnak) nagy része a Magyar Telekom tulajdonában van. Viszont a bennük lévő informatikai kábelek jelentős része nem az övé, hanem például a UPC-é. Ilyenkor kérdés, hogy ki fizet, illetve az érintettek hogyan osztják meg a költségeket.
Az érintett szolgáltatók többsége nem tudta a kérdésünkre megmondani, hogy hány kilométer vezetékük van Budapesten. Az Elmű esetében például azért nem, mert a cég Budapestet Pest megyével együtt kezeli egységként. A Magyar Telekomnál úgy saccolják, hogy minden tíz fővárosi útból kilenc alatt ott van a közműalagútjuk, de van, ahol több is fut. Szerintük a főváros sem tudja, hogy pontosan hány kilométer hosszú az úthálózata. Az egyetlen kivétel a Főgáz volt: a tavalyi éves jelentésük szerint 5848 kilométer gázcső halad Budapesten a föld alatt.
Majd az Európai Bizottság
Az új adónem természetesen nemcsak a fővárosnak teremtené meg a lehetőséget, hogy önkormányzati rendeletben saját hatáskörben éljen vele, hanem ezt módszerként más nagy vidéki önkormányzatok is átvehetik. Ugyanakkor a főváros és a kerületek bevételekért folytatott harcában is megjelenhet ez új elemként.
Az egyik érintett cégnél vezető beosztásban lévő szakember szerint feltűnő, hogy az érintetti kör lényegében rávetíthető arra az egyik szektorra, melyet a különadók is telibe trafáltak. "A precedens talán felvillantotta a lehetőséget az ötlet kidolgozóinak, hogy ha a különadót az állam be tudta szedni, akkor a főváros is beszedhetné – legalábbis néhány évig, amíg az Európai Bizottság ebben az ügyben nem koppint az orrunkra " – tette hozzá.
