A fővárosi önkormányzat 15,1 milliárd forintért visszavásárolja a Fővárosi Vízművek Zrt. (FV) részvényeinek 25 százalékát a francia Suez és a német RWE közös konzorciumától, ám a tegnapi megállapodásra a hétfői rendkívüli közgyűlésnek is rá kell bólintania - írta meg szerda reggel a Népszabadság.

A napilap értesülései szerint a főváros egy vagyonértékelés szerint 55-60 milliárdot érő FV negyedéért, illetve a menedzsmentjogokért, eredetileg kevesebb mint hatmilliárd forintot ajánlott a Tarlós István vezette főváros, de erről a francia Suez és a német RWE hallani sem akart. (A Magyar Nemzetnek nyilatkozó főpolgármester félrevezetőnek és soha nem létezőnek titulálta a népszabadságos állítást, és rágalmazás alapos gyanúját és büntetőjogi lépéseket emlegetett.) A hvg.hu március elején úgy tudta, hogy a fővárosi ajánlat akkor már 10 milliárd forint fölé kúszott, ám a külföldi menedzsment akkor még legfeljebb az egykori vételárig, 16,5 milliárdig lett volna hajlandó lemenni. Tegnap végül 15,1 milliárd forintról állapodtak meg, illetve abban, hogy ebből 8 milliárdot a szerződés felbontáskor, újabb 4 milliárdot két éven belül, a fennmaradó 3,1 milliárdot pedig a FV meglévő hitelállományának átvállalásával írják le a felek.

Ahogyan azt a hvg.hu korábban megírta, a kivásárlási szándékban a közgazdasági racionalitás látható a legkevésbé, mert az önkormányzatnak nincs miből finanszíroznia a vásárlást. Március elején azt írtuk, hogy az FV-ért indított erőlködéssel közgazdaságilag is ingoványos területre lép a főváros, ha hitelből akarna vásárolni. Ezzel kapcsolatban Tarlós István kedd este az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy a vételárnál lényegesen nagyobb az a forrás, ami a menedzsmentdíjakkal a fővárosnál marad.

A nagyjából kétmilliárd forintot kitevő menedzsmenti díjakból finanszírozható vásárlásra bazírozni nem túlzottan érdemes, mert a kivásárlás után a fővárosnak új menedzsmentet kell keresnie. Márpedig ezt a piaci fizetési kondícióknál olcsóbban aligha lehet megoldani - még ha az elképzelhető is, hogy a jelenlegi kétmilliárdos menedzsmentdíjnál olcsóbban megoldja a főváros. Ráadásul az FV jelenlegi működéséből az önkormányzat évente több mint egymilliárdos hasznot húz az osztalékok révén (illetve abból, hogy a cég pozitív eredménnyel zárja az éveket), ami nem pluszként jelenne meg Tarlósék költségvetésében, és mindennek a tetejébe a kivásárláskor fizetendő 8 milliárd forint sincs meg a Fővárosi Önkormányzat idei költségvetésében.

Vagyis marad a bankhitel, amihez viszont a BKV-csőd elkerülésének finanszírozását látva, a bankok minimum állami garanciát kérhetnek majd. De az összes jelenlegi vélt és valós haszon egy bankhitellel, évi 10-12 százalékos banki költségekkel számolt hitellel lényegében annullálódna. Ergo: reális lehetőség, hogy az államosítás végül nettó pénzügyi bukást hozzon a fővárosnak.

Tarlós István tegnap esti rádióinterjúja mindezeket a félelmeket nem oszlatta el.