Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az államtitkár, aki a Kárpát Régió Üzleti Hálózat első irodájának megnyitóján vett részt Kolozsváron, az MTI-nek elmondta, a miniszteri biztosi tisztség létrehozásáról a döntés megszületett, és körvonalazódott az is, hogy kit neveznek majd ki a tisztségre. "Várjuk meg, hogy megszáradjon a tinta a tisztség létrehozásáról szóló döntésen" - fogalmazott Szatmáry Kristóf. Az államtitkár közölte azt is, hogy május 25-én Nagyváradon nyitják majd meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat második irodáját, és azon az eseményen várhatóan már a kinevezett miniszteri biztos is ott lesz.
Az államtitikár a kolozsvári iroda megnyitóján a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató magyarországi Wekerle tervet mutatta be. Elmondta, a tervet "a nemzeti gazdaság Magyarország határain túli elsődleges növekedési stratégiájaként" lehetne leírni. Hangsúlyozta, e meghatározásban valamennyi szónak jelentősége van.
Szükségesnek tartotta például a nemzeti gazdaság fogalmi körének a kialakítását, mivel Magyarország esetében a nemzet és az ország kategóriája különválik. Hangsúlyozta, az "elsődleges" növekedés arra utal, hogy a magyarországi kis- és középvállalatok a globális piac felé az első lépést természetszerűen a kárpát-medencei térségben teszik. Azt is megemlítette, hogy a nemzetközi partnerek tudják, "ha Budapestre jönnek, egy kicsit eljönnek Kolozsvárra, Kassára, Szabadkára is".
Szatmáry Kristóf azt is fontosnak tartotta kifejteni, hogy átrendeződőben van a világ gazdasága, és a Kárpát régió a Duna régió ezeréves tengelyének, illetve a Balti államoktól a Nyugat-balkánig húzódó "borostyán tengely" metszéspontjában fekszik.
Az államtitkár hangsúlyozta, a Wekerle terv az egész Kárpát-medencére vonatkozik, de jó, ha az egyes országokban élő magyar közösségek maguk fogalmazzák meg a saját gazdaságfejlesztési terveiket. Hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre terv szervesen integrálódik a Wekerle tervbe. "Hasonló tervek kidolgozását várjuk a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai magyar közösségektől is" - jelentette ki Szatmáry Kristóf. Megjegyezte, a közelmúltban magyar állampolgárságot szerzett mintegy 300 ezer magyar vállalkozásait is meg kell próbálni beépíteni a magyar gazdasági rendszerbe.
Szatmáry Kristóf szerint az integráció eszköze lesz az a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt Magyarországgal szomszédos országban nyit összesen tíz irodát. A Kolozsváron megnyitott iroda volt az első ezek sorában, de a közeljövőben Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, a szlovákiai Dunaszerdahelyen és Kassán, a szerbiai Szabadkán és Újvidéken, az ukrajnai Ungváron, valamint a horvátországi Eszéken nyílik hasonló iroda. "Ha egy székelyföldi vállalkozó bemegy a sepsiszentgyörgyi irodába, nemcsak magyarországi, hanem felvidéki vagy kárpátaljai partnerekkel is kapcsolatba léphet" - ecsetelte az irodák fontosságát az államtitkár.
Az erdélyi Mikó Imre tervet ismertető Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke abban látta a terv fontosságát, hogy az a szülőföldön való boldogulás keretét próbálja megteremteni, és ehhez autonóm, öngondoskodó gazdaságfejlesztést ajánl. Toró szerint a tervezett irodák egy majdani erdélyi vállalkozásfejlesztési ügynökség csírái lehetnek.
