Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Kétértelmű közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a válságadókról és a bankadóról kedden délután. A közlemény szerint a kormány „az idei év végével teljes egészében megszünteti az átmeneti jelleggel bevezetett, egyes ágazatokat, így a kiskereskedelmet, a telekommunikációs szektort, illetve az energiaszektort terhelő különadókat, és a lehetőségek függvényében megkezdi a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó fokozatos kivezetését”. Első lépéseként 2012. december 31-ével megszűnik a biztosítóintézetek különadó-fizetési kötelezettsége, a hitelintézetek pedig a Magyar Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodás értelmében a jövő évtől már legfeljebb csak a jelenlegi adómérték felét fogják fizetni.
Ez eddig meg is egyezik a kormány korábbi, deklarált terveivel. Azonban a közlemény úgy folytatódik, hogy „ezzel egyidejűleg a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztet a Bankszövetséggel arról, hogy hogyan lehetne a gazdaságpolitikai célokhoz jobban illeszkedő olyan adószerkezetet kialakítani, amellyel a pénzügyi intézmények is megfelelő részt vállalnak a közterhekből”.
„Biztosan lesz egyeztetés a bankszövetség és a kormány között, de még nem tudok ilyenről” – mondta a hvg.hu-nak Müller János. A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója elmondta azt is, hogy a bankszövetség álláspontja szerint addig nem kommentálják a tranzakciós adót, amíg nem lesz egy hivatalos kormányzati előterjesztés, ami értékelhető és elemezhető.
Nem oszlik a köd
Utóbbival a tárcának nem sikerül eloszlatnia azt a homályt a pénzügyi tranzakciós adó ügyében, amit Orbán Viktor múlt heti Fidesz-frakcióülésről kiszivárgott szavai keltettek. A miniszterelnök az ülésen azt mondta, hogy a bankokra vetné ki a 2013-tól tervezett pénzügyi tranzakciós illetéket, és szeretné megakadályozni, hogy a pénzintézetek ezt áthárítsák a lakosságra. Ennek még pontosan az ellenkezőjét írta a kormány az EU-nak egy hete elküldött második Széll Kálmán-tervben, és azzal számolt, hogy az új terheket a lakosság és a vállalatok viselik. Ha végül az lesz, amit a miniszterelnök mondott, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték csak egy átfazonírozott bankadó lesz, ami megkérdőjelezi az új adónem értelmét.
Az NGM közleménye erre tett utalásként is olvasható. Eszerint, a kormánynak nem az a terve, hogy megfelezi a bankadót, a tranzakciós illetéket pedig a lakossággal és a vállalatokkal fizetteti meg (utóbbi lenne a Széll Kálmán-terv 2.0-val megegyező olvasat). Azonban, ha a pénzügyi tranzakciós illetéket is a bankokkal fizetteti meg, vagy a pénzintézeteknek részt kell vállalniuk belőle, akkor a végén akár még a jelenlegi bankadónál is többet fizethetnek.
