Az eddigi bejelentésekkel ellentétben nem a lakosságot, hanem a bankokat sújtaná a kormány a 2013-tól hatályba lépő pénzügyi tranzakciós adóval. Legalábbis erre a szándékra utal, hogy Orbán Viktor a Fidesz-frakció szerdai rendkívüli ülésén azt mondta, arra törekednek, hogy a tranzakciós adó ne adó, hanem illeték legyen, mert, mint fogalmazott, pénzt nem lehet adóztatni, viszont az illeték az intézeteket terheli. A kormány pedig azon dolgozik, hogy ezt ne tudják a bankok a lakosságra hárítani - tette hozzá.

A frakcióülésről kiszivárgó információkkal egybevág, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetett új terhet a Széll Kálmán-terv 2.0 is pénzügyi tranzakciós illetéknek nevezi. Ezzel azonban valószínűleg nem lehet elérni azt, hogy a bankok ne hárítsák át a lakosságra.

Nem erről volt szó

Ha a kormányfő kijelentését komolyan gondolta, az máris fordulatot jelent a Széll Kálmán-terv 2.0-ban egy hete meghirdetett irányhoz képest. Ennek lényege éppen az volt, hogy a 2010-ben bevezetett, jövő évtől megfeleződő bankadóval ellentétben nem a bankokra, hanem éppen a pénzügyi szolgáltatásokat használó lakosságra és vállalatokra vetné ki a kormány az új terhet. Így az a helyzet áll elő, hogy vagy az nem felel meg teljesen a valóságnak, amit Orbán Viktor mondott a frakcióülésen, vagy az, ami a Széll Kálmán-terv 2.0-ban olvasható a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 Brüsszellel szembeni vállalás, hiszen ez az aktuális konvergenciaprogram és a nemzeti reformprogram, amit kötelező volt elküldeni az EU-nak. Márpedig az egy hete kiadott dokumentum egyértelműen fogyasztói teherként számol az új adóval. Mint írja, az adó „alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki”.

Nem ezt ígértük Brüsszelnek

facebook.com/orbanviktor

A dokumentum szerint ezt a terhet lényegében nem a bankok viselnék, mint írják, a "pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési forgalmi adó esetében a várt adóbevétel megoszlik a vállalatok és a háztartások között". Sőt, egyértelműen kimondja az áthárítás lehetőségét is, hiszen, mint fogalmaz, "az adóintézkedések fékezik a lakossági fogyasztás bővülésének ütemét, ugyanis a vállalatok a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatások árainak emelése formájában érvényesíthetik a terheket".

Ha a miniszterelnök kijelentésével összhangban a kormány mégis a bankoktól akarná beszedni az új adót is, vagyis ez csak egy átfazonírozott bankadó lenne, akkor felmerül a kérdés, egyáltalán miért van szükség egy új adónemre - vetette fel a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adóüzletág vezetője. Emellett felmerül az is, mit értett a kormány azon a Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy "az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra". Hiszen, ha a bankoknak kellene megfizetniük ezt is, semmiféle hatása nem lenne a lakosság készpénzfelvételére.

Nem lehet megakadályozni

A pénzügyi tranzakciókra kivetett teherre egyébként valóban pontosabb megnevezés az illeték, mint az adó. Ez valójában egy vagyonforgalmi illeték, ami az ingatlanátruházási illetékhez hasonlítható, csak ebben az esetben a fizetési művelethez, a mindennapi kifizetésekhez kapcsolódik majd az illetékfizetési kötelezettség - mondta a hvg.hu-nak korábban Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára.

Végeredményben azonban mindegy, hogy adónak vagy illetéknek nevezi majd a törvény, ez nem tiltaná a bankoknak az adó áthárítását -mondta a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője úgy vélte, a kormányfő arra gondolhatott, hogy a pénzintézetek lesznek a pénzügyi tranzakciós adó alanyai. Csakhogy a kormány ezzel sem tudja megakadályozni, hogy áthárítsák a lakosságra. Hiszen minden adót végül a lakosság fizet meg az adószakértő szerint.

Hasonlóan vélekedett az RSM DTM adószakértője is, aki szerint a kérdés igazán ott ragadható meg, hogy míg korábban sokan azt gondolták, a biztosítási adó mintájára ennek is a megadott szolgáltatást igénybe vevők lesznek az alanyai, de a beszedésre a bankokat kötelezik, addig az új elképzelések szerint már az adó/illeték alanyai is a bankok lennének. Ez utóbbi esetben is nehezen lenne elképzelhető, hogy a bankok nem próbálnák valamely módon a náluk költségként megjelenő adókat "kigazdálkodni", aminek egyik, de nem egyetlen formája lehet a díjemelés.

A telefonadót is a lakosság fizeti végül

A frakcióülésen információink szerint az is elhangzott, hogy a kormány arra számít, a telekommunikációs cégek versenye miatt az előfizetési díjak egyébként is csökkennek, így a jelenlegihez képest a telefonadóval sem kellene többet fizetniük a lakosoknak. Azonban ennek ellentmond, hogy Matolcsy György az ülésen azt is mondta, havonta 700 forint lenne egy személynek a telefonadó mértéke.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint végül a telefonadó is a lakosságnál köt ki, hiába számít az ellenkezőjére a kormány. Mivel új adóról lesz szó, valószínű, hogy a mobilszolgáltatók egyszerre fognak emelni - vélekedett az adószakértő. Viszont, ha mégsem érvényesítik az ügyfelek díjaiban az új terhet, az sem jelenti azt, hogy a lakosság nem fizeti meg.

A 2010-ben kivetett telekomadó például nem jelent meg közvetlenül az ügyfelek díjaiban, de a mobilcégek elhalasztották a beruházásaikat, vagyis munkahelyekkel és gazdasági növekedéssel fizettük ki a válságadót. Emellett még az is elképzelhető, hogy ha a mobilcégek nem emelik az áraikat az adó miatt, később például azzal kompenzálják ezt, hogy nem csökkentik a díjaikat, még ha a technológiai fejlődés és a költségeik csökkenése lehetővé is tenné ezt.