Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Országgyűlés honlapján pénteken hat óra körül megjelent a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvbényjavaslat is. Ennek értelmében pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni a fizetési műveletek (átutalás, beszedés), a postai készpénzbefizetés után, függetlenül attól, hogy fizetési számla vagy hitelkeret terhére történik a fizetési művelet. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a már bejelentett egységes egy ezrelék, amit a pénzforgalomban megmozduló összegre vetnek ki.
A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstár által a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásaira, valamint a bankközi műveletekre. Ezen kívül nem kell fizetni az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetések (pl. részvény, kötvényvásárlás stb) után, A törvényjavaslat ugyanakkor nem orvosolja azt a problémát, amit Patai MIhály csütörtökön Az Este című műsorban felvetett azon cégek esetében, melyek nagy összegű, nagyon rövid lejáratú betétek elhelyezésével operálnak és érnek el pénzügyi eredményt.
Horváth Szabolcs
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyes fizetési műveletek esetében mely szolgáltatóknak kell fizetni: így például a fizető fél által kezdeményezett átutalás, beszedés, készpénzkifezetés esetén a fizető fél szolgáltatója, banki készpénzbefizetés esetén a számlavezető szolgáltatója, postai csekkes befizetésnél a Posta Elszámoló Központ stb. A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság (NAV) által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A megfizetést a NAV ellenőrzi.
A bevétel - akárcsak a többi adó esetében - a központi költségvetés részét képezi, a pénzügyi tranzakciós illeték január elsejétől lép életbe.
A javaslat indoklásában szerepel, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték a költségvetési korrekciók egyik eleme. A kormány célja az adóstruktúra átalakítása: az, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, miközben a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekszik. Az indoklás az illeték előnyei között említi, hogy az adóelkerülés lehetősége csökken, emiatt a bevételek is jobban tervezhetőek, valamint azzal, hogy az adóalap rendkívül széles, alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevétel realizálható.
