Matolcsy György benyújtotta a második Széll Kálmán-tervben meghirdetett, egységes biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint az új adó 2013. január elsejétől lép életbe és három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a tavaly bevezetett 30 százalékos baleseti adót, és a biztosítók nem-életbiztosítási termékeit terhelő 1,5 százalékos tűzvédelmi hozzájárulást.

Az adó alapja a bruttó biztosítási díj lesz: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási biztosítási díját 30 százalékos, a casco biztosítási szolgáltatást 15 százalékos, a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást 10 százalékos adómérték fogja terhelni.

Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást, így nem gyakorol negatív hatást a megtakarításokra – írja a javaslat indoklása. Az új teher ugyanakkor kiterjed a az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosításra.

A biztosítókat terheli

A törvényjavaslat szerint az adó alanya a biztosítási törvény szerinti biztosító, az adó megfizetése őt terheli. Az adót havonta a biztosító állapítja majd meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, a biztosítási díj elszámolási hónapját követő hónap 20. napjáig.

Ez nem csak a magyarországi székhelyű, hanem a külföldi biztosítókra is érvényes lesz, ha ezek a külföldi biztosítók a felsorolt adóköteles biztosítási szolgáltatásokat nyújtják Magyarországon. Az adókötelezettség akkor következik be, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország – írja a törrvényjavaslat.

Túry Gergely

A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a megszűnő baleseti adó kapcsán a 2012. december 31-ét követő időszakra már beszedett baleseti adó az adóalanynak visszajár, a visszafizetett adót pedig a biztosító az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

15 milliárdos többletbevétel

A második Széll Kálmán-tervben a kormány azt írta, hogy az egységes biztosítási adó 15 milliárd forint bevételi többletet eredményez a három megszüntetett közteher összegéhez képest.

Az adó kivetését a kormány akkor azzal indokolta, hogy „a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfamentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják”.

A Széll Kálmán-terv 2.0 arra is kitér, hogy eltérő mértékű adó kerül kivetésre a különböző típusú biztosításokra. Az új adó alól mentesülnek életbiztosítások, amit azzal indokol a kormány, hogy az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. Ezzel a felfogással az a probléma, hogy nem indokolt csak az életbiztosításokat kitüntetni az öngondoskodás jelzővel, hiszen ha valaki köt egy baleseti és vagyonbiztosítást, akkor is felelősen, az öngondoskodás jegyében jár el.

Áthárítják?

Matolcsy György arra számít, hogy a tranzakciós adót, a telefonadót és a biztosítási adót nem fogják áthárítani a cégek a fogyasztókra a verseny miatt (ez a bankokat terhelő tranzakciós adó esetében elbizakodott várakozásnak tűnik). A 30 százalékos baleseti adó bevezetése után az volt a tapasztalat, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást terhelő új elvonás nem növelte, hanem csökkentette a biztosítások árát, pedig a terhet a törvény az ügyfelekre vetette ki.

A biztosítók a biztosítási adó meghirdetése után úgy vélekedtek, hogy a baleseti adónál alkalmazott kiírt díj helyett a befolyt díjra kellene kivetni az új, egységes biztosítási adót. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy az ügyfél felfüggesztheti a díjfizetést, a biztosítónak mégis meg kell fizetnie a szerződés után a baleseti adót.