A listából egyértelműen kitűnik a kínai városok drágulása az előző évhez képest. A kelet-kínai Sanghaj például tavaly még 21. volt a globális rangsorban, míg az idén már a 16. A tavaly 20. legdrágábbnak minősített Peking pedig a 17. helyet szerezte meg.

Előbbieknél is nagyobbat ugrott a dél-kínai Sencsen a listán, tavalyhoz képest 13-at előrelépve idén már 30. a sorban, ugyanígy a dél-kínai Kuangcsou, amely hét helyet javítva már 31. a világ legdrágább városai között.

Öt kínai város debütált a 100 legdrágább város között, ezek az észak-keleti Csingtao, Tiencsin és Senjang, a közép-keleti Nanking, valamint a közép-kínai Csengtu.

A nagyvárosok drágulása a kínai internetportáloknak és lapoknak is állandó témája. Egy májusi, a sina.com hírportál internetes közvélemény kutatásának alkalmával kínaiak azt mondták: az elmúlt években legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, az ingatlanárak és az adók nőttek a nagyvárosokban.

A magas megélhetési költségek a kínai belső migrációra is hatással vannak, egyre több munkás dönt ugyanis úgy, hogy a keleti partot hátrahagyva az olcsóbb, eredeti otthonához sok esetben közelebb eső középső, illetve belső régiókban keres munkát magának. Ez a folyamat komoly munkaerőhiányhoz vezethet a keleti régiókban, ahol egyes iparágakban már most is hiány mutatkozik bizonyos szakmák művelőiből.