Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az indoklás szerint erre az előterjesztésre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság határozata értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés erről a tárgykörről külön folytat vitát és elkülönítve dönt.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.
A pénteken benyújtott megalapozó törvényjavaslat módosítja egyebek mellett a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt, a sporttörvényt, valamint az államháztartási törvényt.
Utóbbi módosításával egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és a kiemelt előirányzati struktúra. A kölcsönök előirányzat-csoport megszűnik, az abban szerepeltetett kiadások - jellegüktől függően - beolvadnak a működési vagy a felhalmozási költségvetésbe.
A beruházási kiadások kettőssége (kormányzati, intézményi) az eltérő finanszírozási szabályok 2012-es hatályon kívül helyezésével értelmét vesztette, ezért a módosítás egységes beruházások című kiadási előirányzat megállapítását javasolja. Emellett megszűnik a lakástámogatás kiemelt előirányzat és az ezen a tételen tervezett kiadásokat az egyéb felhalmozási kiadások tartalmazzák.
A részletes indoklás szerint az önkormányzati törvényt azért kell módosítani, mert az egyes feladatok jellege, és a feladatot az önkormányzatnak előíró jogszabályokban foglaltak eltérései miatt különbséget kell tenni az önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz nyújtandó, illetve nyújtható állami támogatások között is. Így közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más ágazati feladatok ellátását pedig mutatószámok alapján támogatná az állam.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítására azért van szükség, mert a kórházak állami kézbe kerülése miatt "kiüresedett" a támogatási rendszer. Tekintettel arra, hogy új címzett támogatások 2007 óta, új céltámogatások pedig 2013-tól nem indulnak, indokolatlan a címzett és céltámogatási rendszer az eddigi formában továbbműködtetése. Az erről szóló törvényben csak a folyamatban lévő beruházások esetében még alkalmazandó szabályokat szükséges megtartani - olvasható az általános indoklásban.
A sportról szóló törvény módosításának indoklásában az előterjesztő jelzi: a hatályos szabályozás alapján a játékadó bevételeket tervezni kell a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben is, ami megkettőződéshez vezet. A módosítás ezt szünteti meg, tartalmilag azonban nem érinti a sportra fordítható pénzösszegek nagyságát.
A javaslat módosítaná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt is, mivel a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához nevesíteni kell a forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható támogatások között a programot azzal, hogy a szükséges forrás és a feladat ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni - olvasható a részletes indoklásban.
