Semmi okuk sincs az ünneplésre az európai politikusoknak és gazdasági szakértőknek. A múlt vasárnapi görögországi parlamenti választásokat az uniós mentőcsomag továbbvitelét támogató konzervatív Új Demokrácia (ND) nyerte, de a párt – még a győzelemhez járó plusz 50 képviselői helyes bónusszal is – képtelen egyedül kormányt alakítani. (A párt elnöke, Antonisz Szamarasz hétfőn délután kormányalakítási megbízást kapott a görög államfőtől, a pártelnöknek három napja van koalíciós partnerek után nézni). A baloldali, a megszorításokat elutasító Sziriza szinte alig maradt le az ND mögött, és ez megfigyelők szerint arra utal, hogy a görög társadalom komoly mértékben polarizálódott az EU–IMF-mentőcsomag feltételeinek teljesítése tekintetében.

A nemrég még a görög politika szocialista váltópártjának számító Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) hihetetlen mértékben megindult a marginalizálódás útján, a kicsivel több mint 12 százalékos szavazati arány a párt történetének legrosszabb választási eredménye. A választások után újfent kialakuló bizonytalan politikai környezet, a mentőcsomagot támogató koalícióképes pártok hiánya azt mutatja, hogy a görög válság egyáltalán nem oldódott meg, a piacok számára korántsem érkezett el a fellélegzés ideje. (Mint ahogy megírtuk, a PASZOK a Szirizát is bevenné egy kormánykoalícióba, de ők erről hallani sem akarnak, kivéve, ha az asztalra kerül a mentőcsomag újratárgyalásának kérdése.) A görög adósságválság és az euró déli perifériájának problémái a választásokkal korántsem szűntek meg, bár egyelőre úgy tűnik, hogy Görögországban megmarad az euró.

Görögország a működőképesség határán egyensúlyoz

"Azt lehetett tudni a választások előtt is, hogy koalíciós kormányzásra lesz szükség, így ebből a szempontból nincs újdonság, a pártok is konfrontatív kampányt folytattak" – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly szerint ugyanakkor sokáig nem lehet húzni a kormányalakítást, mivel a görög állam a működőképesség határán egyensúlyoz. Ha az ND és a PASZOK nem tud megegyezni egymással a kormány létrehozásában, akkor a görögök kifutnak az időből és nem lesz pénzük például a kőolaj importjára sem. Cselekedni kell tehát, "olyan nincsen, hogy több hónapig nem lesz áram", fejtette ki a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Magas István közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint emellett az is nyilvánvalóvá vált a parlamenti választásokon, hogy a görög emberek többsége rájött arra, hogy ha nem lesz euró, akkor a legkisebb vagyon is leértékelődik, vagyis elveszik az emberek félretett megtakarítása. "Ebből a szempontból a piaci logika találkozott a hétköznapi emberek gondolkodásmódjával" – tette hozzá Magas. A Corvinus Egyetem tankszékvezetője úgy véli, hogy a választások akár fordulópontot is jelenthetnek, azonban ezt a bizalmat és nyugalmat nem lehet gyorsan megteremteni, így legalább másfél hónapra lenne majd szükség arra, hogy az emberek újra bízzanak a bankrendszerben.

A görögök többségének már elege van a bizonytalanságból

AP / Nikolas Giakoumidis

A legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülnünk, lesz olyan politikai erő, mely tovább menedzseli az uniós mentőcsomag lefolyását, mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Az Aegon közgazdásza úgy véli, hogy addig nem javulhat jelentősen a görögök helyzete, míg a gazdaság teljesítményének zuhanását nem állítják meg. "Szükség lenne a mentőcsomag mellett olyan növekedést elősegítő, termelő beruházásokra is, melyek mintegy újraiparosítanák Görögországot" – tette hozzá Orbán. Emellett az Aegon közgazdásza is a bizalmi válság oldódását tartja elsődlegesnek. Főként azt, hogy megállítsák a görög bankbetétek elvándorlását. Ebben segíthet egy stabil kormány, mely világos üzenetet közvetít mind a társadalom, mind a piacok felé.

Kikényszeríthető-e erőszakkal az uniós feltételek betartása?

Meglepetésünkre több általunk megkérdezett elemző is a görög hadsereg "stabilizáló" szerepét hangsúlyozta. Duronelly elmondta, a katonaság fellépése nem idegen a görög történelemben, hiszen volt már példa félkatonai puccsra, noha más a helyzet, mint a hetvenes évek katonai diktatúrájában. "Idén borzalmas éve lesz a görögöknek, például a gazdaság gerincét adó turizmus is komolyan visszaesik. Így számolni kell azzal, hogy erre reagálni fog a görög társadalom és intézményrendszer" – tette hozzá Duronelly.

Magas is azt emelte ki, hogy a görögöknek már elegük van a bizonytalanságból, emiatt is szavaztak a legtöbben az ND-re. "Eközben azonban kicsi dolgokon is elszakadhat a cérna, és ekkor muszáj erőteljesen fellépni. Ilyen esetben pedig jöhet a katonaság" – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem tanszékvezetője. Más kérdés, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás betartását erőszakos eszközökkel kikényszeríteni totális uniós kudarc lenne.

Tárgyalások újratöltve

"Körülbelül még egy hónapig tudják fizetni a görögök számláikat, ennyi idejük maradt az uniós megállapodás átdolgozására" – fejtette ki Magas. A Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint egyértelműen felpuhulhat Görögország meglévő több százmilliárd eurós mentőcsomagja, mivel az abba a legtöbb pénzt beleöntő németek is rájöttek, hogy nem lehet a végletekig feszíteni a húrt. Magas úgy véli, hogy a közszféra területén lehetnek majd engedmények – kevesebb embert bocsátanak el és a fizetések sem csökkennek majd olyan mértékben, mint ahogy azt korábban tervezték.  Emellett azonban az is fontos, hogy milyen húzó üzenetek köré építik majd a kormányzó pártok a mentőcsomag átdolgozását, hogyan kommunikálják majd azt a közvélemény felé.

Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője (j) kezet fog Alekszisz Ciprasz-szal, a görög Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) vezetőjével a hétvégi választások után.

AP / Petros Giannakouris

A költségvetést érintő átalakításokat ugyanakkor a görögök biztosan nem tudják megúszni – mondta Orbán Gábor. "A fontos momentum az újratárgyalásnál inkább az ütemezés lehet. Egyedül a reformok és megszorítások időtávja tekintetében képzelhető el enyhülés" – hangsúlyozta az Aegon közgazdásza. Emellett a görög folyó fizetési mérleg még mindig mínuszban van, vagyis még mindig több külföldi terméket, szolgáltatást importálnak, mint amennyi sajátot exportálnak. Bár a válsággal az olló jelentősen záródott, ez az egyensúlytalanság azonban továbbra is egyenlőtlenségeket okoz a gazdaság működésében, amit ugyancsak hosszabb időtávon, és jelentős beruházások Görögországba vonzásával lehetne kezelni.