Egyértelmű örömmel fogadta az Európai Unió vezetése és a pénzpiacok is, hogy a végleges eredmények szerint a mérsékelt jobboldali Új Demokrácia (ND) nyerte a görög parlamenti választásokat. Igaz, Antonisz Szamaraszra így is nehéz kormányalakítási tárgyalások várnak: bár a korábbi mindenkori ellenfél Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) immár szinte természetes szövetségesként jön szóba, mint koalíciós partner, a két párt együttesen 104 mandátuma még így is kevés lenne a 300 tagú görög parlamentben a többséghez. Egy kisebb, szintén baloldali formáció, a Dimar 17 képviselőjével – és a nyertes ND-nek járó plusz 50 mandátummal – azonban már stabil kormány alakulhatna.

Ebben a bizakodó hangulatban jött derült égből villámcsapásként a hír, hogy Evangelosz Venizelosz PASZOK-elnök közölte: szeretné, ha a kormánykoalíciónak a baloldali Sziriza is tagja lenne – a PASZOK egyik befolyásos képviselője egyenesen a szocialisták koalíciós részvételének feltételeként nevezte meg a Sziriza bevonását.

A Szirizát viszont éppen az összesen 240 milliárd eurónyi uniós pénzügyi segítség szigorú feltételeivel szembeni elégedetlenség emelte 27 százalékos nagy párttá, Alexisz Ciprasz pártelnök egyik legfőbb választási ígérete a segítség feltételeinek újratárgyalása volt. Csakhogy a feltételek vállalásáról szóló memorandumot a PASZOK és az ND hozta tető alá, így ők aligha tehetik meg, hogy most Brüsszelnél megpróbálják újranyitni a tárgyalásokat arról, amit egyszer már aláírtak. Ettől egyébként Angela Merkel német kancellár is mereven elzárkózott.

A lét a tét?

„A PASZOK a választások legnagyobb vesztese, ráadásul szavazói a Szirizához pártoltak át, Venizelosz pártelnök nyilván attól tart, hogy ha ők bemennek a kormányba, megszavazzák a még nagyon sok fájdalommal járó reformokat, miközben a Sziriza ellenzékben marad, végképp erodálódhat a szocialista szavazótábor” – mondta a hvg.hu-nak Sándorfi Eszter. Magyarország athéni nagykövete szerint a PASZOK is „teljes megújulást” ígért, így már csak ezért sem folytathatja teljesen azt a politikát, amit eddig: ezzel viszont az ország uniós vállalásaival kell szembemenniük. Sándorfi Eszter szerint a következő két hétben – ez alatt kellene egy új kormányt megalakítani – valószínűleg óriási nyomás nehezedik majd a PASZOK-ra, hogy adja fel álláspontját. „Én nem látok más megoldást, szerintem a PASZOK végül belemegy, hogy a Sziriza nélkül is megalakuljon az új kormány” – mondta a diplomata.

Széttartó párt-, és nemzeti érdekek: nem egykönnyen lehet így stabil kormány Görögországban

AP / Petros Giannakouris

„El tudok képzelni valamilyen ’arcmentő’ gesztust az unió részéről a megállapodás feltételeinek megváltoztatására, hogy megalakulhasson az új kormány, de ezzel még koránt sincs vége a nehézségeknek” – mondta lapunknak Gálik Zoltán. A Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint ha meg is alakul a következő két hétben az új kormány, nagyon nehéz lépéseket kell még megtenniük, elsősorban a privatizáció terén, aminek felpörgetését már két éve folyamatosan sürgeti az EU, de egyelőre nem volt olyan görög kormány, amely bele mert volna vágni mondjuk a pireuszi kikötő, vagy az állami vasút piacra dobásába. „Itt ’szent teheneket’ kellene levágni, kérdés, mennyire lesz ehhez bátorsága az új kormánynak, sok idejük mindenestre nincs, mert a segítség folyósítása feltételeinek teljesítését legközelebb szeptemberben ellenőrzik” – mondta Gálik Zoltán.

Az biztos, hogy a Sziriza nagyon kemény ellenzék lesz, és az is, hogy – mint azt Sándorfi Eszter megállapította – a mostani eredmény a görög társadalom végletes kettészakadását jelzi: a középosztály, felső középosztály inkább beszavazta az Új Demokráciát a hatalomba, hogy stabil, és az unióval megegyezésre törekvő kormány alakulhasson, míg a leszakadó rétegek tömegesen fordultak a Sziriza felé.