Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az ellenzéki párt két képviselője, Ertsey Katalin és Scheiring Gábor pénteken az MTI-nek küldött közleményükben bejelentették, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-től azt akarják megtudni, mekkora jogos igényt jelentettek be az érintettek a csőd bejelentése óta.
Kattintson képes összefoglalónkért!
Fazekas István
Emlékeztettek arra, hogy az érintetteknek erre június 13-ig volt lehetőségük. A határidő lejárta után az LMP tudni akarja, hogy a határidőig a Malév volt munkavállalói mekkora összegű követelést jelentettek be, és azt is, hogy a felszámoló mekkora igényt vett nyilvántartásba. Az LMP jelezte, kérdés az is, hogy a megvett, de fel nem használt repülőjegyek mekkora összeget jelentenek, és a felszámoló a korábbi hírekhez képest mennyit vett ebből nyilvántartásba.
Az LMP-s képviselők szerint a kormány nem foglalkozott eddig a légitársaságnak beszállító hazai kis- és közepes vállalkozásokkal, amelyek szintén követeléseket jelentettek be. Közölték, azt is szeretnék tudni, változott-e a kártalanításra szánt összeg, és mekkora fedezet áll most a felszámoló rendelkezésére.
Az ellenzéki párt kérdéssel fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez is, Németh Lászlónétól arra várnak választ, miért éppen a Tisza Vízerőmű vette meg a Malév két leánycégét. Kíváncsiak arra is, a miniszter szerint helytálló-e az a megállapítás, hogy a Malév felszámolásával megszűnt az EU Bizottság január 9-én hozott döntésének végrehajtási kötelezettsége, amely a cégnek juttatott csaknem százmilliárd forint tiltott állami támogatás a magyar államnak való visszafizetésére vonatkozik.
