Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A 2000 és 2010 közötti időszakban a görög hajótulajdonosok mintegy 140 milliárd eurónyi adózatlan bevételt hoztak be az országba a görög hajótulajdonosok uniója szerint - írja a Wall Street Journal. Ha összehasonlítjuk ezt a számot a görög állam teljes 280 milliárd eurós adósságával, akkor már látszik, hogy mekkora is ennek a szektornak a mérete.
A görög kormányzat, bármennyire is meg szeretné támogatni lyukaktól hemzsegő költségvetését, továbbra is adómentességet biztosít a hajózási vállalkozásoknak a külföldön megtermelt jövedelmekre. Ennek oka abban keresendő, hogy más országok is rendkívül alacsony mértékben adóztatják a hajózási szektor szereplőit, és ha Görögország a többi államhoz képest magasabb adót vetne ki a hajózókra, akkor a cégek minden bizonnyal elvándorolnának, mivel számtalan országban találnának kedvezőbb feltételeket. A 60 ezer embert foglalkoztató görög hajózási szektorban így rengeteg embert is elbocsáthatnának, amit most az ország nem engedhet meg magának.
A cikk szerzője viszont amellett érvel, hogy ez elkerülhető lenne, ha a görög GDP több mint 7 százalékát megtermelő ágazatra egy alacsony adót vetnének ki, hiszen a szektor nagysága miatt ennek már önmagában is komoly bevételi hatása lenne. Ez viszont csak akkor működne hatékonyan, ha más országok is hasonló mértékű adó bevezetését vennék tervbe.
