Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Európában átlagosan egy százalékkal kevesebb élelmiszert adtak el a kiskereskedelemben az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest; ezzel hat év után először csökkent az eladott élelmiszer mennyisége. Magyarországon 2 százalékkal kevesebb élelmiszer kelt el április-júniusban.
A Nielsen piackutató legfrissebb felméréséből kiderül, hogy értékben az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalma Magyarországon átlagosan 5 százalékkal, Európában pedig 3 százalékkal nagyobb az idei második negyedévben, mint 2011 azonos időszakában.
Az eladások értékben Törökországban 10, Szlovákiában és Lengyelországban 7-7 százalékkal nőttek. Ezzel szemben 1-2 százalékos csökkenést regisztrált a Nielsen Görögországban, Olaszországban és Csehországban.
Mennyiséget tekintve a bolti forgalom huszonegy vizsgált ország közül tizenegyben csökkent, kilencben nőtt, Belgiumban pedig stagnált a második negyedévben. Legnagyobb mértékben - 7 százalékkal - Csehországban esett vissza a mennyiségi eladás, míg az utána következő Törökországban, Portugáliában és Olaszországban 3-3 százalékos csökkenést mértek. Görögországban a tizenhárom legutóbbi, egymást követő negyedév mindegyike során mennyiségi csökkenést regisztrált a Nielsen.
A vizsgált huszonegy országban az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum együttes kiskereskedelmi átlagára 4 százalékkal emelkedett, a második negyedévben, a tavalyi azonos időszakkal szemben. A magyarországi 7 százalék a második legnagyobb drágulási ütem Európa fejlett piacai között, a törökországi 13 százalék után. A magyar mutatót a szlovák követi plusz 5, majd a portugál, lengyel, francia, dán és brit, egyaránt 4 százalékkal.
