Ha elfogadják az adótörvényekhez benyújtott módosítócsomag egyik javaslatát, akkor a cégek közötti készpénzforgalom havonta és szerződésenként nem lépheti túl a 1,5 millió forintot. Ezzel a nemzetgazdasági miniszter saját korábbi javaslatát szigorítaná, hiszen az adótörvényekben még ötmilliós értékhatár szerepelt. Ezt többen a benyújtáskor túl lazának minősítették, illetve azt is kritikaként hozták fel, hogy a szerződéses ellenérték részekre darabolásával ez a szabály megkerülhető. Matolcsy módosító javaslata az értékhatárt drasztikusan (kevesebb, mint a harmadára) levitte, illetve a kiskapukat is bezárta. A törvény azt is "egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak" tekinti, ha „a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt kerül több szerződésben meghatározásra”. Vagyis, ha a teljesítést indokolatlanul feldarabolnák.

Nincs ilyen jó állapotban az üzleti bizalom 

Abban korábban sem volt vita a szakértők között, hogy a készpénzforgalom korlátozása valós lehetőség a feketegazdaság érdemi visszaszorítására, a jövedelmek és vagyonok forrásának ellenőrzésére. A kormánynak ugyanakkor az lehetett még a mögöttes szándéka, hogy a tranzakciós illeték adóalapját, illetve az adóból származó bevételt növelje  - mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere, adócsoport vezető.

A másfél milliós összeghatár jelentős korlátozás az ötmillióshoz képest, amivel kapcsolatban Hegedüs szerint egy dolgot azért figyelembe kell venni. Magyarországon a válságban az üzleti bizalom tovább gyengült. Vannak olyan szegmensek, ahol a készpénzfizetésre azért van szükség, mert a szállító csak így lehet biztos abban, hogy a szolgáltatás ellenértékét megkapja. Az ügyvédi letétet igazából csak a nagyobb tranzakcióknál használják, a készpénzfizetés sok esetben az egyetlen használt fizetési mód. Ezért Hegedüs szerint nem kizárható, hogy e rendelkezés mellékhatásaként az üzleti aktivitás bizonyos ágazatokban szűkül, illetve egyes esetekben, akár a feketegazdaságba szoríthat ügyleteket.

Több, mint másfél millió

Stiller Ákos

A kormány persze mondhatja azt, hogy Szlovákiában is hasonlón dolgoznak: az ottani parlament feltehetően ősszel dönt arról, hogy a magánszemélyek és a cégek is kizárólag banki átutalással fizethessenek 5000 eurót meghaladó összeget. Ezt a szlovákok összekapcsolták a fiktív számlakiállítások számának célul kitűzött csökkentésével, valamint a kreatív számvitel gyakorlatának visszaszorításával. Ugyanez Hegedüs szerint Magyarországon is jól hangzó üzenetet jelenthet.

Összekötni a pénzmosás elleni törvénnyel  

A törvényjavaslat iránya mindenképp helyes, de célszerű lenne, ha a törvényalkotó továbbmenne, és a készpénzforgalom bankszámlákra terelését összekötné a pénzmosás elleni eszközrendszerrel. – mondta a hvg.hu-nak Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélés kockázatkezelési szolgáltatások vezető menedzsere. Jelenleg a pénzmosási törvényben leírtak szerint 3,6 millió forint az átutalások monitorozási követelménye. amikor a bankoknak ellenőrizniük kell a pénz forrását, tudniuk kell ki a pénz tényleges tulajdonosa.

Itt banki automatizmusok működnek, amelyek eleve az illegális forrásból származó jövedelmek felderítését elősegítendő kerültek kialakításra. Az Ismerd Meg Ügyfeled (Know Your Customer!) banki folyamat során be kell gyűjteni az ügyfélről a pénzmosási törvényben meghatározott információkat, amelyeket össze kell vetni az ügyfél tranzakciós szokásaival,  és jelenteniük kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ha a tranzakció kapcsán valamilyen szokatlant, rendkívülit tapasztalnak

Általánosságban elmondható, hogy a bankok jelentős része automatizált monitoring rendszert használ ma Magyarországon. Ezen rendszerek alkalmasak a továbbfejlesztésre, amely  lehetővé teszi a készpénzforgalom csökkenésével  megnövekedő tranzakciószám ellenőrzését is – mondta Pintér, aki szerint nem nagyon kell magyarázni, hogy a korrupció, mint üzleti kockázat milyen komoly probléma Magyarországon. (Ezt többek között a Transparency International (TI) és az Ernst & Young felmérései is alátámasztják.) A feketegazdaság mögött pedig minden esetben adó és járulékfizetés elkerülés, gyakran pedig különböző bűncselekmények lehetnek a hátterében, melyeknek a végső célja, hogy illegálisan szerzett jövedelmeket a legális gazdaságba csatornázzanak vissza.

Eredetileg is ezt tervezték

Matolcsy György május elején jelentette be, hogy a cégek egymás közötti ügyleteire 5 millió forintos készpénzfizetési korlátot szab a kormány 2013-tól. Mint később a benyújtott törvényjavaslatból kiderült, a korlátot nem ügyletenként, hanem havi összesítésben, szerződésenként értette a nemzetgazdasági miniszter. A készpénzfizetési határ túllépésére az 5 millió forintot meghaladó rész után 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot javasolt (ez a szankció lenne a másfél milliós határ mellett is).  

Fehérítés

Stiller Ákos

Az alacsonyabb összeghatár közel áll a kormány eredeti tervéhez, ugyanis először egymilliós összeghatárt szabott volna, és csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közbenjárására emelte 5 millióra.

Sok céget érint

A változással mindenekelőtt azok a vállalkozások veszíthetnek, amelyek sok készpénzhez jutnak a napi működésük során és azzal fizetnek partnereiknek. Ilyenek például a boltok, amelyek készpénzt kapnak a vásárlóiktól, majd készpénzért veszik meg az árut a partnereiktől, akiktől gyakran egyébként pár százalékos kedvezményt is kapnak, amiért azonnal fizetnek.

A készpénzfizetési korlát bevezetése után azok a boltok, amelyek egyetlen beszállítójuknak havi másfél millió forintnál több készpénzt fizettek eddig, arra fognak kényszerülni, hogy a pénzt befizessék a bankszámlájukra és onnan utalják el partnerüknek. Emiatt többletköltségük keletkezik majd azzal, hogy a pénz számlára helyezése után meg kell fizetniük a bank vonatkozó díját, majd az átutalás díját, és végül a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Valószínűleg sok olyan cég van, amely havi másfél millió forintnál több készpénzt használ. Az érintett vállalkozások azok között lesznek, amelyek legalább 18 millió forintos árbevételt érnek el éves szinten. Ilyenből valószínűleg sok van, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy vállalkozásra jutó árbevétel tekintetében a KKV-k teljes körét figyelembe véve, egy szereplő átlagosan 63 millió forint bevételt ért el 2009-ben. A mikrovállalkozásoknál az átlag 25 millió, egy 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozás átlagosan 448 millió, míg egy közepes cég (50-250 fő) átlagosan 3 milliárd forint árbevételt realizált.