Tévedett, aki úgy értette Matolcsy György május eleji bejelentését, hogy jövő évtől a cégek egymás között ötmillió forintot meghaladó ügyleteik kifizetésekor nem használhatnak készpénzt, csak banki átutalást. Ugyanis az ötmilliós készpénzhasználati korlátot nem ügyletenként, hanem havi szinten, ugyanarra a szerződésre vonatkozóan értette. A nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett adótörvény-módosításból ugyanis az olvasható  ki, hogy két cég egymás között „meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást”.

Matolcsy javaslatában igyekszik kizárni, hogy a szabályt a szerződések szétaprózásával játsszák ki az adózók, ezért kiköti, hogy ha ugyannak a cégnek több szerződés alapján fizet egy cég, azt úgy tekinti a törvény, mintha egy szerződésről lenne szó, ha gyanítható, hogy a szabály kikerülése miatt darabolták fel a szerződéseket. Ha egy cég túllépi a határt, az 5 millió forintot meghaladó rész után 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie Matolcsy javaslata szerint.

A Gyurcsány-kormány is megpróbálta

A nemzetgazdasági miniszter javaslata erősen hasonlít a Gyurcsány-kormány egyik kezdeményezésére. Veres János javaslatára ugyanis a parlament hasonló szabályt fogadott el 2008 végén. Akkor 250 ezer forint volt ügyletenként a készpénzhasználati határ, a túllépést ugyanígy 20 százalékos bírság sújtotta. A javaslatot számos szakmai kritika érte, ugyanis a szabállyal a jogalkotók „figyelmen kívül hagyták azt, hogy akik cégük eltitkolt jövedelmét kívánják elkölteni, azok nem kérnek a cégük nevére számlát, ezért az adóhatóság csak a jogkövető adózókat tudja megbírságolni” – írta az RSM DTM adótanácsadó cég akkoriban. Vagyis az akkori korlátozást sokan úgy értelmezték, hogy egyedül a jogkövető gazdálkodókat hozza hátrányos helyzetbe, ők ugyanis vállalják a korlátozással járó többletköltségeket.

Veres János és Gyurcsány Ferenc

MTI / Soós Lajos

Veres ötlete végül megbukott, éppen a Fidesz töröltette el a javaslatot 2009 tavaszán. Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó „a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről” szóló módosító javaslatukban akkor azt írták, „a készpénzes fizetés 250 ezer forintban való maximálása kimondottan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kis- és közép vállalkozókat, akik a körbetartozás elburjánzása és az alacsony fizetési fegyelem közepette az azonnali készpénzzel való fizetést az áru átadásával egy időben bonyolítják, elkerülendő az utólagos banki átutalás esetleges elmaradását”. Ez a probléma azonban egyes adózók esetében az 5 millió forintos határral is fennmaradhat.

Parragh: nem okoz gondot

2008-ban élesen bírálta a készpénzfizetési korlátot Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, most pedig Matolcsy György elmondása szerint ő volt az ötletadó. Az MKIK elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy egyetértenek a készpénzfizetési korlát céljával, ugyanis ez a fehérítés eszköze. Megjegyezte, a kormány eredetileg egymillió forintos készpénzfizetési korlátot akart felállítani és az MKIK javaslatára emelte fel 5 millióra. Azonban, ha működőképes lesz az új szabály, a kabinet később szűkíteni fogja a korlátot – tette hozzá az érdekvédő.

Az MKIK elnöke szerint a havi 5 millió forintos készpénzfizetési határ nem állítható párhuzamba a Gyurcsány-kormány ügyletenként megszabott 250 ezer forintos korlátjával. Hiszen a jelenlegi összeghatár jóval nagyobb, és nem valószínű, hogy sok cégnek gondot okoz majd – fejtette ki kérdésünkre Parragh László. Érvelése szerint a cégek többsége nem használ 5 millió forintnál több készpénzt más cégekkel bonyolított ügyleteiben. Ehhez ugyanis több mint 60 millió forintos árbevétele kellene legyen. Az MKIK elnöke szerint azonban jellemzően inkább 20-40 millió forintos árbevétele van a kkv-knak éves szinten.

Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy vállalkozásra jutó árbevétel tekintetében a kkv-k teljes körét figyelembe véve, egy szereplő átlagosan 63 millió forint bevételt ért el 2009-ben. A mikrovállalkozásoknál az átlag 25 millió, egy 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozás átlagosan 448 millió, míg egy közepes cég (50-250 fő) átlagosan 3 milliárd forint árbevételt realizált. Vagyis feltehetően már 2009-ben is sok olyan kis- és közepes vállalkozás volt, amely képes lehetett 5 millió forintot bőven meghaladó készpénzforgalmat bonyolítani.

Maradtak kiskapuk

Vélhetően a pénzügyi tranzakciós illeték adóalapját védi a kormány azzal, hogy határt szab a vállalatok közötti készpénzforgalomnak, ugyanis ha az ügyletekhez kötné, akkor könnyebben kikerülhetővé válna – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adócsoportjának vezetője. Az adószakértő szerint az új szabály hatálybalépését követően elképzelhető, hogy a cégek házipénztárának adóhatósági ellenőrzése fokozottabb lesz, a betartását ugyanis nem lehet távolról ellenőrizni. Megjegyezte azonban, hogy jelenleg is van egy olyan szabály, mely szerint az adóhatóságnak be kell jelenteni, ha kapcsolt vállalkozásnak több mint egymillió forintot, vagy más vállalkozásnak több mint kétmillió forintot fizet ki egy cég készpénzben.

Matolcsy György, Orbán Viktor és Parragh László a 2012-es gazdasági évnyitón februárban

Fülöp Máté

Hegedüs Sándor ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy még így is maradtak kiskapuk a szabályban. Magánszemély (mivel számlanyitásra nem kötelezett) például továbbra is fizethet majd készpénzben a cégnek, amely az új rendszerben még inkább érdekeltté válhat a számlaadási kötelezettség elmulasztásában, hogy ne legyen nyoma a készpénznek. Vagyis ezen a területen a feketegazdaság visszaszorítása kevéssé fog teljesülni. Az adószakértő kiemelte, hogy a készpénzfizetési korlát nem vonatkozik a cégek egymás közötti kölcsöntőke összegére. Nagyon kockázatos játék lenne a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére tekintettel, de egyes cégek esetében nem kizárható a törekvés, hogy az ellenérték megfizetése helyett a vevő készpénzes kölcsönt nyújtana, majd a követelések, kötelezettségek összevezetésével zárulna az ügylet.

Ki járhat rosszul?

A kis- és középvállalkozások ismerői szerint egyes cégek esetében életszerűtlen lehet a korlát. Mindenki a készpénzt szereti a kkv-szektorban, mert így nem kell viselni az átutalás kockázatát, azt, hogy a cég teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, megadja a másik cégnek a számlaszámot, de végül a partner nem fizet – mondta a hvg.hu-nak Csatlós Csilla, a követeléskezelésekkel foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a szabály pozitív lehet a követeléskezelés terén, ugyanis a végrehajtások eredményességét javíthatja, ha a cégek bankszámláján több pénz lesz.

Különösen azok a vállalkozások veszíthetnek a változással, amelyek sok készpénzhez jutnak a napi működésük során. Ilyenek például a boltok, amelyek készpénzt kapnak a vásárlóiktól, majd készpénzért veszik meg az árut a partnereiktől, akiktől gyakran egyébként pár százalékos kedvezményt is kapnak, amiért azonnal fizetnek – mondta a Direktinfo Kft. ügyvezetője.

A készpénzfizetési korlát bevezetése után azok a boltok, amelyek egyetlen beszállítójuknak havi ötmillió forintnál több készpénzt fizettek eddig, arra fognak kényszerülni, hogy a pénzt befizessék a bankszámlájukra és onnan utalják el partnerüknek. Emiatt többletköltségük keletkezik majd azzal, hogy a pénz számlára helyezése után meg kell fizetniük a bank vonatkozó díját, majd az átutalás díját, és végül a pénzügyi tranzakciós illetéket. Emellett azok a cégek is rosszul járhatnak majd a változással, amelyek olyan iparágban tevékenykednek, ahol alacsony az üzleti bizalom és ezért a vállalkozások előnyben részesítik, hogy üzleti partnerük azonnal fizessen. Ilyen például az építőipar.