Demján: Kádár bürokráciája jobb volt, mint Orbán Viktoré

Kádár bürokráciájának végrehajtó képessége jobb volt, mint Orbán Viktoré - mondta az Origónak adott interjújában Demján Sándor, az ingatlanügyleteiről is ismert egyik leggazdagabb magyar nagyvállalkozó. Demján a mai Magyarországgal kapcsolatban elmondta, a magyar bürokrácia 1990 óta egyre gyengébb teljesítményt mutat, és egyre döntésképtelenebb. Mint fogalmazott, Orbán Viktor csapata kétsebességes: gyors jogalkotásban, stratégai kérdésekben, ugyanakkor nem is lassú, hanem áll gazdaságfejlesztésben.

A vállalkozó azonban közölte, ő mondta ki először, hogy amikor Magyarország eladósodott, a függetlenségét is elvesztette. Mint mondta, kiutat jelenthetett volna, ha az unió a kormány megalakulása után engedélyezi, hogy magasabb legyen a magyar költségvetés hiánya, és a kormány ezzel párhuzamosan támogatni tudja a termelés beindulását, ám ez nem történt meg.

Demján szerint ezek után a kormánynak radikálisabban kellett volna változtatni a gazdaságpolitikáján, mert szerinte az nem unortodox, ha adókat vetnek ki, hanem klasszikus gazdaságpolitikai eszköz. "Olcsóbbá kellett volna tenni az állam működését, a megspórolt pénzt pedig termelő beruházásokra kellett volna fordítani" - mondta Demján Sándor.

A vállalkozó emellett úgy vélte, hogy a miniszterelnöknek számos racionális gondolata van a gazdasággal kapcsolatban, azok végrehajtásával azonban gondok vannak, mert hiába van bármilyen tudású vezető, ha alatta a csapat nem végzi jól a dolgát. Példaként Demján azt említette, hogy hiába kimondott cél a gazdasági kapcsolatok építése Kínával, ha a kínaiak továbbra is nehézkesen és lassan jutnak vízumhoz.

Demján Sándor

MTI / Máthé Zoltán

A kormányhoz való hozzáállásával kapcsolatban a vállalkozó elmondta, bár nem biztos, hogy okos dolog, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként rákényszerül arra, hogy kritizálja a hatalmat. Demján azonban felidézte, hogy akkor is kritikus volt a hatalommal, amikor nem volt demokrácia. Demján emellett emlékeztetett arra, hogy az előző kormányok nyolc éve alatt a hitelminősítők tízszer minősítették le ezt az országot, míg a mostani alatt egyszer. "Ez mutatja, hogy milyen nehéz feladat maradt az Orbán-kormányra - ezt nem lehet elfelejteni" - hangsúlyozta.

Demján elmondta, szerinte a legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nincs nemzeti tőke, ami pedig van, az szegényebb, mint a cseh vagy a szlovák, általában lemarad régiós összehasonlításban. Ez azért alakult így, mert a privatizáció során eladták külföldre azokat a cégeket, ahol lehetett volna tőkét felhalmozni. Éppen az az Orbán-kormány egyik stratégiai célja, hogy a privatizáció során elvesztett pozíciókból visszaszerezzen párat - magyarázta a vállakozó, aki szerint a rendszerváltáskor létre kellett volna hozni három részvénytársaságot, és ezeken keresztül kellett volna kiosztani az állami vagyont az embereknek.

A Malév megmentésével kapcsolatos terveiről Demján elmondta, bár nem ért a légi közlekedéshez, mégis tervezte, hogy befektet egy bizonyos összeget, mert az az ország, amelyik nem tudja megszervezni a saját légi közlekedését, az lekerül a térképről, ráadásul a kínai partnercég miatt rengeteg kínai turista érkezhetett volna az országba.

A visszavonulásával kapcsolatos kérdésére a 70 éves Demján Sándor azt válaszolta, amikor a menedzserei előbb válaszolnak egy kérdésére a számítógépük segítségével, mint hogy ő a főbb összefüggéseket fejből megmondja, akkor abbahagyja, de ez az idő nem tudja, mikor jön el.

További tervei közül Demján elárulta, azon gondolkodik, hogy a Prima Primissimához hasonlóan létrehoz egy díjat a legjobb kőművesnek, pékmesternek, borásznak, a halála után megmaradó vagyona 95 százalékát pedig jótékony célra fogja felajánlani, a pénz a már említett célokat fogja szolgálni - szegény gyerekek oktatása, minőségi kultúra. Bár a megfelelő alapítványt még nem választotta ki, Demján azt tartja valószínűnek, hogy inkább három egyházra bízza majd a pénzt, mert azok biztosan nem fogják ellopni.