Múlt pénteken vizsgálatot indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor (Budapest Interbank Offered Rate) meghatározásával kapcsolatban. Binder István, a PSZÁF szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, hogy azokat a bankokat vizsgálják, akik részt vesznek a Bubor megállapításában. Sok dokumentumot kell megvizsgálni, adatokat kell lekérni, így a vizsgálat néhány hónapig is eltarthat.

A PSZÁF szóvivője hozzátette, hogy ő nem tudja, hogy valaha valaki vizsgálta volna itthon a Bubor megállapítását. A mostani vizsgálat illeszkedik a szervezet azon sorozatába, melyek során a PSZÁF a banki kamatok áttekintését végzi el. Binder hangsúlyozta, hogy nincs semmilyen előzetes prekoncepiójuk, ők csak arra kíváncsiak, hogy a kamatláb megállapítása hogyan zajlik és ellenőrzik azt. Csak a vizsgálat lezárulta után lehet majd bővebb információval szolgálni a kérdéssel kapcsolatban - emelte ki Binder.

Az MNB szerint nincs nyoma manipulációnak

A Bubort a Magyar Forex Társaság (MFT) a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködésben állapítja meg, A rendszer nagyon hasonlít a Liborhoz (a legfontosabb globális irányadó bankközi kamatlábhoz), a tizenhat kamatjegyző bank - melyek listáját a betét-, hitel- és devizacsere-ügyletek forgalmi listája, valamint a mérlegfőösszeg alapján állapítják meg - naponta fél tizenegyig eljuttatja az MNB-hez a forintkamatlábakra vonatkozó becsléseit 15 lejárat szerint.

A szabályzat szerint az aktív kamatjegyző bankok kötelezik magukat arra, hogy "kamatjegyzéseik az árjegyzés időpontjában élő valós bankközi hitelkamatlábnak felelnek meg". Ha ettől eltér valamely bank, a szabályzat szerint írásos figyelmeztetést követően felfüggeszthető a Bubor-fixing eljárásból - ilyenre azonban a kamatláb közel 16 éves történetében nem volt példa.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Dow Jones hírügynökségnek eljuttatott válaszában azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy a Bubort manipulálták volna, és nem is folytat vizsgálatot ebben a tekintetben. A hírügynökség által említett piaci szereplők szerint azonban szükség van a bankközi kamatláb átláthatóbbá tételére, az MFT-nél állítólag már fontolóra is vették a Bubor megállapítása módjának fejlesztését.

Nemzetközi példa alapján vizsgálódik a PSZÁF?

A PSZÁF hazai vizsgálata ugyanakkor illeszkedhet az utóbbi hónapokban kirobbant nemzetközi botrányokhoz. A Libor kialakításának és a mechanizmus felügyeletének teljes reformjára tett ajánlást a brit pénzügyi szolgáltatási hatóság (FSA) vezetője a nyáron kirobbant kamatmanipulációs botrány tanulságairól összeállított átfogó jelentésében.

A Barclays a Libor-manipuláció legfontosabb szereplője

AP / Kirsty Wigglesworth

A globális bankszektort alapjaiban megrázó botrányt az robbantotta ki, hogy az FSA nyáron ismertetett feltáró vizsgálata szerint az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a Barclays befektetési ágazatának kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen manipulálták a Libort. A helyzet azért is rendkívül komoly, mivel a Libor a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely egyes adatok szerint 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a világgazdaság teljes évi hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.

A Liborral kapcsolatos vizsgálatok időközben átterjedtek Szingapúrra is, ahol a Royal Bank of Scotland (RBS) egyik kereskedőjének e-mailjei szivárogtak ki, melyben a kereskedő egyértelműen utal arra, hogy a bankok összejátszottak a londoni bankközi kamatláb manipulálására.

Slágertéma a bankközi kamatláb vizsgálata

A témára rálátó elemzők szerint a PSZÁF a mostani vizsgálattal nem akar nyomást gyakorolni a bankokra, most azonban slágertémának számít a bankközi kamatlábak vizsgálata. A szervezet az adatszolgáltatásba szeretne betekintést nyerni, a kamatmegállapítás elemeit néznék át, ennél többet azonban - legalábbis egyelőre - nem érdemes belelátni a történetbe. A Bubor ugyanakkor sok banki termék árazására hatással van, mivel a bankközi kamatláb a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, valamint a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent hivatkozási vagyis referenciaszintet. A változó kamatozású forint hiteleket általában úgy jegyzik, hogy azt adják meg az ügyfélnek, hogy a bank a hazai forintárhoz képest hány bázisponttal növeli vagy csökkenti a kamatot. 

Azt elemzők nem felejtették el hangsúlyozni, hogy az sem elhanyagolható szempont a mostani vizsgálatnál, hogy a piaci szereplők érezzék a PSZÁF figyelő tekintetét magukon.