Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Török Zoltán ezt a pénzintézet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve: az október eleji, illetve a most bejelentett intézkedések révén a 3 százalék alatti államháztartási deficit elérhető, így az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és Magyarország megkaphatja a kohéziós alap forrásait.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter délelőtt jelentette be, hogy további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Török Zoltán elmondta: a Raiffeisen elemzői szerint jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, de az sem lehetetlen, hogy tovább tart a gazdasági visszaesés.
A vezető elemző szerint az idei recesszió után 2013-ban már javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, ez azonban nagyban függ attól, hogy az Európai Unió, illetve az eurózóna milyen növekedést produkál a jövő évben. A hazai növekedést az is nehezíti, hogy a kormány elkötelezett az államháztartási hiány alacsony szinten tartása mellett, ez korlátot szab a növekedésnek - mutatott rá. A jegybanki kamatcsökkentés a bank elemzőinek várakozása szerint 5 százalékos alapkamat elérésig fog folytatódni. Török Zoltán kiemelte: az államadósság finanszírozása a jelenlegi, kedvező nemzetközi piaci körülmények között megoldott.
Rámutatott: a kormány vélhetően elkészítette a maga költség-haszon elemzését a tervezett IMF/EU-megállapodás vonatkozásában; a Raiffeisen elemzői szerint valószínűtlen, hogy megszületik a megállapodás Magyarország és az IMF között, részben azért, mert az a "gazdasági szabadságharc" bukásával járna.
Kérdésre válaszolva elmondta: 100 milliárd forint többletkiadást jelentett volna Magyarország számára, ha az ország az államadósság esedékes törlesztése idején is a nyári gazdasági mutatókkal rendelkezett volna. Most kisebb például a CDS-felár, így a kormány esetében csökkent a szándék a megállapodásra - emelte ki Török Zoltán.
A nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentései kapcsán megjegyezte: az intézkedések összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával, a vállalkozások felé "tolja a terheket" a kormány, az nagy kérdés, hogy a cégek, illetve a bankok ebből mennyit hárítanak át a lakosságra.
Véleménye szerint a banki hitelezés továbbra sem indul be 2013-ban, fordulat esetleg 2014-ben, vagy 2015-ben várható. Jövőre a lakossági fogyasztás stagnál, és a beruházások bővülésével sem számol a bank elemzői csapata - húzta alá Török Zoltán.
