A nyersolajárakban foglalt általános "közel-keleti prémium" az Arab Tavasz, vagyis az egyes arab országokban tavaly elindult politikai fordulatok óta tipikusan az 5 és 20 dollár közötti sávban mozog - közölték a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői befektetők számára összeállított piaci helyzetértékelésükben.   

A ház elemzőinek becslése szerint a közel-keleti geopolitikai bizonytalanság által az olajárakra rakott árfolyamtöbblet a legutóbbi napokban hordónként nem egészen 10 dollár volt, Izrael gázai hadműveleteinek kezdete óta azonban 15 dollár fölé nőtt. A gázai válság nélkül ennek alapján hordónként legalább 5 dollárral lenne olcsóbb a nyersolaj, mint jelenleg - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.

A ház szakértői szerint a legközvetlenebb aggodalomforrás az, hogy Izrael indít-e szárazföldi inváziót Gáza ellen, ahogy 2008-ban tette. Izrael új rakétaelhárító pajzsának üzembe állítása nyomán ugyanakkor katonai szempontból valószínűleg csökkent a szárazföldi erők bevetésének gyakorlati haszna, a politikai ár pedig - tekintettel a térségben végbement változásokra - nagyobb lehetne, mint négy évvel ezelőtt.

Egyiptom közvetítői szerepét ezúttal bonyolítja, hogy a Muzulmán Testvériség kormányozza az országot, ugyanakkor Egyiptomnak is szüksége van nyugati segítségre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodáshoz.

Mindezt mérlegelve a Capital Economics londoni szakelemzői azt jósolták hétfői értékelésükben, hogy a gázai konfliktus jelenlegi szakasza hamarosan egy - legalábbis ideiglenes - tűzszünettel lezárul. A ház szerint továbbra is fennáll azonban az a kockázat, hogy a konfrontáció továbbterjed, elsősorban úgy, hogy Izrael katonai csapást mér Iránra.

Ha pedig Irán is belekeveredik a katonai konfliktusba, és lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajellátásának 20 százaléka halad át, a globális kínálatból sokkal nagyobb mennyiség esne ki, mint az 1970-es évek olajsokkjainak idején, amikor megkétszereződtek az olajárak. A Capital Economics londoni elemzői szerint a legrosszabb esetben a globális nyersolajárak 200 dollárig is felszökhetnek, recesszióba sodorva a világgazdaság egészét. 

Éppen ez a kockázat azonban erőteljesen ösztönzi az Egyesült Államokat az óvatos térségi politizálásra. Izraelnek egyedül valószínűleg nincs elégséges katonai kapacitása az iráni nukleáris fejlesztési létesítmények elleni csapásmérésre, az Egyesült Államok pedig a jelek szerint még időt akar adni ahhoz, hogy az Irán ellen foganatosított gazdaság-pénzügyi szankciók kifejthessék hatásukat - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

A ház hétfői elemzése szerint már a jelenlegi, 110 dollár körüli olajárfolyam is fenntarthatatlanul magas. A cég szakértőinek kimutatása szerint a világgazdaság feldolgozóipari szektorának növekedése mindig lefulladt olyan időszakokban, amikor a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordójának ára meghaladta a 100 dollárt.

Ebben a helyzetben "valaminek engednie kell", mégpedig hamar, és a Capital Economics elemzői szerint ez az olajár lesz: a cég mostani előrejelzése az, hogy a Brent átlagára 2013-ban 85 dollárig süllyed vissza. A Hormuzi-szoros esetleges lezárását más nagy londoni házak is komoly kockázatnak tartják az olajárak szempontjából.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - nemrégiben összeállított prognózisában közölte, hogy alapesetben valószínűtlennek tartja a Hormuzi-szoros lezárását, mivel Irán ezzel saját magának okozná a legtöbb kárt. 

A cég szakelemzői szerint azonban teljesen mégsem kizárható egy ilyen lépés, és bár a Hormuzi-szoros iráni lezárása esetére az Egyesült Államok hitet tett a zárlat feltörésére, ez több hétig is eltarthat, nagy fennakadást okozva az olajszállításokban. Mindezek alapján az EIU londoni szakértői is azt jósolták, hogy 200 dollár közelébe szökhet fel a nyersolaj hordónkénti ára a Hormuzi-szoros iráni lezárása esetén.