Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Minden ellenkező állítással szemben Magyarországon a foglalkoztatottság nő, idén 3 millió 935 ezer fő volt állásban hazánkban. Ez 160 ezerrel több, mint a kormányváltáskor - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő ezzel arra reagált, hogy az utóbbi időszakban többen is megkérdőjelezték ezen adatokat. Giró-Szász hozzátette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számtalan elemet hoz nyilvánosságra, melyek informatívak, de csak a teljes adatsor ismeretében lehet igazán értelmezi ezeket az adatokat. A politika számtalanszor azt emeli ki ezekből, ami neki tetszik - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Cafeteria, különadók, átlátható adórendszer
A kormányszóvivő a tajékoztatón elmondta, hogy 2013-as költségvetésben a kormányzat minden különadót kivezet, de szuverenitásunk szempontjából fenntartja álláspontját - ide tartozik a cafeteria is -, itt nem az egyik céget szeretne a kormány versenyelőnybe hozni, hanem az ebből származó bevételt az Erzsébet-programon belul szociális célokra forgatják vissza.
Giró-Szász András: száműzték a magyar adórendszer kiszámíthatatlanságát
MTI / Soós Lajos
Giró-Szász kiemelte, hogy a 2013-as adórendszer és a költségvetés eléri azt a célt, hogy egy egyszerű és áttekinthető adórendszer jöjjön létre Magyarországon. Az ideiglenes és szektorális különadók kivezetésre kerülnek. A magyar adórendszer állandósul, a kiszámíthatatlanságot pedig száműzték.
Magyar kormány valamennyi adódöntésével kapcsolatban azt gondolja, hogy összhangban van az uniós jogrenddel, vonatkozik ez a közműadóra is. A 2012-es volumen tekintetében a bankadó pedig örök - emelte ki Giró-Szász.
Túlzottdeficit-eljárás: ki kell ebből kerülnünk
Természetes az, hogy a kormány elődeivel ellentétben fontosnak gondolta azt, hogy a túlzottdeficit-eljárásból (EDP)kivezessék Magyarországot, mivel ez nem egy jó jelző, és a hétköznapokban is nehézségeket okoz - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Az elmúlt két év eredményeit az Euórpai Bizottság is elismeri, Magyarország megfelel a kritériumoknak, és ennek megfelelően ki kell kerülnünk az EDP alól.
A kormányszóvivő ezek után újságírói kérdésre visszatekintést is tartott az előző kormány tevékenységéről, melybe Oszkó Péter volt pénzügyminiszter csütörtöki nyilatkozatára reagált. Giró-Szász szerint két és fél év nem olyan távoli idő, hogy el kellene felejteni az Oszkó-Bajnai kormány gazdaságpolitikáját, nem hiszi, hogy érdemes lenne egy ilyen politikus véleményét érdemben figyelembe venni. Nem kívánnám kommentálni azt, hogy Oszkó Péter pénzügyminisztersége alatt töröltek el egyhavi nyugdíjat, hat százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, felfüggesztették a lakástámogatásokat - emelte ki a kormányszóvivő. Ezek a lépések nem tudták kezelni az államháztartási hiányt, sem az államadósságot.
Túl sok az utazási kedvezmény
Az utazási kedvezményekre kitérve a kormányszővivő elmondta, hogy Magyarországon 7 millió ember jogosult utazási kedvezményre, vagyis a lakosság 70 százaléka részesül valamilyen kedvezményben. Ilyen arányt nem találunk Európában. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) álláspontja az, hogy van négy terület, ahol nem lesz változás. Ez a 6 év alatti kisgyermekek, fogyatékkak élők és kisérőik, diákok és a 65 év feletti nyugdíjasok csoportja - számukra maradnak a kedvezmények. Az NFM dolgozik azon, hogyan illeszthetőek össze ezek az elképzelések a Széll-Kálmán tervvel.
A kormányszóvivő kérdésre válaszolva elmondta, hogy bőven tartani fogjuk a jövő évi hiánycélt. A magyar kormány bőven elégségesnek tartja az intézkedéseket - a múlt heten bejelentettekkel együtt - annak érdekében, hogy 2,7 százalékra szorítsuk le a 2013-as költségvetés hiányt. A kormány jövőre pedig 380 milliárdos tartalékot képez a költségvetésben az esteleges árfolyamkockázat és egyéb előre nem kalkulálható tényezők miatt.
Hatalmas spórolás az egészségügyben
A kormányszóvivő kiemelte, hogy az egészségügy területén azzal, hogy az állam központosított közbeszerzést hajtott végre, a földgáztenderen kb. 1 milliárdot spóroltak. A gyógyszerbeszerzésen pedig további 2-3 milliárdot spórol az állam, a közműdíjak és a gyógyszerbeszerzések területén összességében évente 10 milliárdot tudott megtakarítani a kormány.
